A soha véget nem érő pénznyomtatásba vetett hit lassan szertefoszlik, az inflációs nyomás miatt alighanem kamatot kellene emelni. Ha viszont szigorítás jön, akkor a piacok esni fognak. A jegybankok meg lesznek méretve: hogyan kezelik az általuk is gerjesztett inflációt úgy, hogy a gazdaságok ne álljanak bele a földbe. Vendégszerzőnk írása.
Annyiszor mondják mostanában a jegybankárok, hogy az infláció csak átmeneti, hogy kezdenek meggyőzni róla, hogy a szavaik mögött valódi félelem van, valóban attól tartanak, hogy ez bizony nem átmeneti, és egyre nehezebben kontrollálható.
Nézzük át gyorsan, hogy mi vezetett idáig. A pandémia következtében a világot részlegesen, majd teljesen lezárták, a gyárak leálltak, az értékesítés és a szállítmányozás is a földbe állt. Az idegenforgalom gyakorlatilag megszűnt, mint ágazat. Ennek hatására soha nem látott mértékben szakadtak a tőzsdeindexek, a cégek részvény árfolyamai 30-50 százalékot, de sok esetben ennél is többet esve várták a megmentőket.
A szuperhősök pedig még 2020 áprilisában megérkeztek, és soha nem látott mentőövet dobtak az akkor már víz alá süllyedt gazdaságnak. A shortosokat egy pillanat alatt kitakarították azzal, hogy a világ összes pénzét ígérték meg kétszer és a világ végezetéig.
Teljesen érthető volt, hogy nincs az a bolond, aki ezzel szembe megy, így amilyen heves volt az esés, olyan heves volt az emelkedés is.
Ezzel akár mondhatnánk, hogy helyre is állt a világ rendje. Azonban mindig van „de”. Most is.
Ez a fajta egységes pénznyomtatás, melyet szinte minden jegybank egyszerre és magához képest erőn felül jelentett be, valóban visszaállította azt a fajta bizalmat, mely előzőleg egy pillanat alatt tört össze a lezárások hatására. A piacok és a befektetők megnyugtatása kulcskérdés volt, akik a jegybankok lépésére a pillanatnyi borzalmakon túl tudtak látni, elkezdtek a jövőn és a nyitáson dolgozni.
A világ megmentői ebben a szerepben viszont most újra meg lesznek méretve: egyre nagyobb kérdés, hogy meddig tartható fenn ez a fajta pénznyomtatás, meddig hiszi el a piac, hogy elkerülhető egy jelentősebb szigorítás, hogy az infláció valóban csak átmeneti.
Amikor egyszer a fiam hisztijére azt mondtam, hogy ha nem hagyja abba, akkor kidobom a kedvenc UNO kártyáját, amivel naponta több órát játszottunk, elém állt és azt mondta, hogy úgyse merem.
Nagyon közel voltam ahhoz, hogy kiderül, hogy blöfföltem és több év gondosan felépített szülői tekintélye foszlik szerteszét.
Így ezzel a lendülettel kidobtam a kártyát a kukába, gyermekem döbbenten abbahagyta a sírást, gyakorlatilag belefagyott a hiszti. (A példa azt is jól szemlélteti, hogy érdemes szelektíven gyűjteni a szemetet, mert a papír hulladék kosárból könnyebb volt este kiszednem a kártyát, és így a szülői tekintélyem sem került kukába a kártya mellé.)
És hogy jön mindez a jegybankokhoz és a jelenlegi helyzethez? Úgy, hogy érzésem szerint a pókerasztalnál lassan eljön az a pillanat, amikor a jegybankok all-in-je, a jegybankok hitelessége bizony tesztelésre kerül. Eddig a piac minden all-in-re eldobta az aggodalmakra épített short párját vagy nagy lapját.
Azonban az infláció lassan oda sodorja a jegybankárokat, hogy még az állandóan lazítást követelő politikusok is szigorítást követelnek tőlük.
Ez a reáleszközök árának emelkedését, a nyersanyagok ár robbanását, az élelmiszerek árának elszállását látva nem is meglepő.
Véleményem szerint az már nem kérdés, hogy ezt a fajta pénznyomtatást lassítani kell, sőt, lassan ki kell vezetni, mert az eszközárak már így is elszálltak. A kérdés inkább csak az, hogy mi lesz az ütem, azaz mikorra várható és mekkora kamatemelés. És hogyan menedzselhető mindez. A hitelességet pedig a piac, mint mindig az életben, most is tesztelni fogja.
Nagy Bertalan,
Concorde Értékpapír Zrt
Borítókép: Az amerikai jegybank szerepét betöltő FED épülete Washingtonban.
