Az Európai Unióban már harmadik hónapja lassul az infláció, Magyarországon ehhez képest még januárban is újabb rekordot döntött az áremelkedés. Az eredmény: EU-bajnok magyar infláció.
Januárban 10 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban, közölte az Eurostat. Ez már sorozatban a harmadik hónap, amikor az áremelkedés lassulását regisztrálja az európai statisztikai hivatal. Mindeközben az eurózónában 8,6 százalékra mérséklődött a drágulás üteme.
Változatlanul az élen
A tagországok közül a legmagasabb inflációt továbbra is Magyarország szenvedi el. Januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal nőttek a Központi Statisztikai Hivatal szerint, ráadásul a drágulás az EU-val ellentétben még tovább fokozódott december óta. Az Eurostat némiképp eltérő módszertannal számítja a maga mutatóját.
Ők 26,2 százalékos magyarországi drágulást számítottak januárra, aminek még csak a közelében sincs más tagállam.
- A második legmagasabb inflációt Lettországban regisztrálták (21,4 százalék),
- Csehország pedig feljött a harmadik helyre (19,1 százalék).
A legkisebb mértékben Luxemburgban (5,8 százalék) és Spanyolországban (5,9 százalék) emelkedtek az árak. Összehasonlításképpen: ekkora nagyságrendű inflációt utoljára 2021 szeptemberében tapasztalhattunk Magyarországon.
Ami mégis közös
Az eurózóna januári inflációjához a legnagyobb mértékben az élelmiszerek és alkoholis italok drágulása (+2,9 százalékpont), valamint az energiaárak emelkedése (+2,2 százalékpont) járult hozzá. Ha már a nagyságrend nem is, legalább az okok hasonlóak: a magyar inflációban szintén ez a két tétel drágult a leginkább az elmúlt hónapokban.
A magyar infláció alakulásában ugyanakkor rengeteg egyedi, országspecifikus tényező szerepet játszik, ezekről nemrég írtunk a Forbes.hu-n is.