Az ukrán elnök tanácsadója bejelentette, hogy 2025 elejétől leáll a Barátság II. kőolajvezeték, amely a hazai kőolajimport legfontosabb forrása. Mik lehetnek a következmények?
Frissítés
Mégsem áll le január 1-től az orosz kőolajat többek között Magyarország felé is továbbító Barátság kőolajvezeték – derült ki Zelenszkij elnök tanácsadójának péntek délutáni kijelentéséből, amit cikkünk publikálása után tett. Mihajlo Podoljak ugyanis az Ekonomicsna Pravda szerint azt mondta, Ukrajna kész teljesíteni az orosz olaj tranzitjával kapcsolatos kötelezettségeit mindaddig, amíg a vonatkozó szerződések le nem járnak, és mindezt az európai országokkal megkötött kétoldalú megállapodások alapján teszik – írja a Telex.
A mai helyzet és nyilatkozatok ugyanakkor jól rámutatnak, mennyire törékeny a helyzet, amit nem segít, hogy a magyar-ukrán viszony nem javult annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök személyesen látogatott el Kijevbe július elején. A magyar kormányfő ugyanis a vizit után szinte azonnal Moszkvába utazott Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz, ahogy a kabinet nevezte, egy békemisszió keretében (Orbán ezek után Trumppal is találkozott).
A húzást nem túlzottan értékelték az európai partnerek, mert Magyarország éppen az EU soros elnöke, és ilyen minőségében Orbán úgy tűnt fel, mintha a – Moszkvát élesen elutasító – EU-t képviselte volna.
Kieső milliók
Magyarország nem képes a saját energiaszükségletét önmagától fenntartani, évente 11 millió tonna orosz kőolaj behozatalára szorul a Mol Csoport, ebből a Dunai Finomító évi 7,5 millió tonnát, a Pozsonyi Finomító pedig további 4,5 millió tonnát finomít. A Barátság II. kőolajvezeték azonban Ukrajnán keresztül csatlakozik hazánkba, így ugyan az oroszok küldhetnek rajta olajat, az ukránok dönthetnek úgy, hogy elzárják a vezetéket.
Amennyiben leáll a vezeték, a magyarországi kőolajfinomítók 80 százalékos kihasználtsággal tudnának csak dolgozni, szemben a mostani 100 százalékkal.
Két szék között a padlóra
„Nagyon kínos helyzetbe került most Magyarország, mert sem a horvátokkal, sem az ukránokkal nem vagyunk jó viszonyban, valakivel le kell ülni és rendezni kell a sorokat. Az ukránoknak valószínűleg nem pénz kell, nekik a Barátság kőolajvezetéken már nem olyan jelentős a bevételük, ezért feltételezhető, hogy inkább politikai változást akarnának. A horvátok abszolút alkupozícióba kerültek most, a kérdés, hogy velük mit kezd a magyar külpolitika” – mondta a Forbes.hu-nak Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.
A horvát Janaffal 2024-re 2,2 millió tonna tengeri kőolaj beszállításáról egyeztek meg, a Barátság kőolajvezeték leállásával kénytelenek lennének ezt a számot 8 millió tonnára módosítani, ennyit bír el a vezeték.
A szakértő szerint kevés esély mutatkozik arra, hogy megoldódjon a mostani helyzet, és valószínűleg januártól valóban kiesik majd az orosz kőolaj a rendszerből, ez pedig áremelés formájában csapódik majd le, hiszen a hiányzó részt vasúti tartálykocsikon kell majd beszállítani az országba, ami jelentős logisztikai többletköltséggel járhat.
Új lendületet kaphat az infláció
„A magyar piacon 5-10 százalékos árnövekedést okozhat, az üzemanyagok literje 30-50 forinttal nőhet”
– tette hozzá.
A vezeték elzárása Magyarországon kívül Szlovákiát érintheti még érzékenyen, Pletser Tamás szerint az unión belül ebben a két országban lesz a legdrágább az üzemanyag.
A vezeték elzárása meglepetésként érte a Molt, Szijjártó Péter külgazdasági-és külügyminiszter pedig azonnal Szentpétervárra utazott.
