Volt olyan év, amikor bármit jelentett be a kormány az áremelkedés ellen, a következő hónapban mindig megugrott az infláció. És érdemben azóta sem csökkent.
Amikor előző nyáron elárasztották a Facebook-csoportokat a hajmeresztő árcímkék, nem mertünk belegondolni, hogy az még semmi. A tavaly júniusi 22,1 százalékos élelmiszer-infláció decemberre megduplázódott. Az Európa-rekord 44,8 százalék után az idei évre sokan drasztikus csökkenést vártak, ami egyelőre elmaradt. A KSH legfrissebb, májusi adatai még mindig lényegesen magasabbak a tavaly nyárinál. A drágulás üteme Magyarországon több hónapra 20 százalék felett ragadt.
A másfél éven keresztül tartó – és közben kibővített – élelmiszer-árstop, és a több mint egy év után botrányba fulladt üzemanyagár-stop azt sugallja, hogy a kormány megfékezte a drágulást. Orbán Viktor 2022. január 12-én hirdette meg az élelmiszer-árstopokat, február 1-jétől azonban nem az történt, amit várt.
Árstopok vs. infláció
Az infláció alakulása 2021. júliusától 2023. májusáig. Forrás: KSHA fenti grafikonon is jól látszik, már a háború kitörése előtt megindult felfele az infláció, már 2022. februárja előtt is a 3 százalékos célszint felett volt a drágulás üteme Magyarországon. A további emelkedés sem teljesen független a háború kitörésétől – és a tavaly nyár végén teljesen elszabaduló gáz- és energiaáraktól –, csakhogy az euróövezeti infláció két hónap kivételével 10 százalék alatt tudott maradni, míg a magyar szárnyalni kezdett.
A kormány hiába hosszabbította meg hétszer (!) az élelmiszer-árstopot, a legnagyobb örömét abban lelhette, hogy sikerült elkerülni az üzemanyagoknál kialakult hiánypánikot (bár egy friss felmérés szerint a magyarok harmada most is találkozott áruhiánnyal az árstopos termékek esetében).
Az adatok alapján azt néztük meg, hogy volt-e valamennyire következménye a kormány a drágulás letörésére tett lépéseinek. Úgy néz ki, nem igazán – egy ideig hiába hosszabbítgatták az árkorlátozásokat, az infláció csak egyre feljebb kúszott. Az árstopos termékeken elszenvedett veszteségeket szétterítették a boltok, akiknek szintén megemelkedtek a költségei. A váratlanul kivetett kiskereskedelmi extraprofitadót pedig vélhetően mi, fogyasztók fizettük ki.
Elfogyott a tartalék
Az infláció az üzemanyagár-stop kivezetése után – de attól teljesen függetlenül – kezdett csökkeni, részben a bázishatás miatt. Részben pedig amiatt, hogy a hirtelen 700 forint környékére emelkedő literenkénti dízel- és nem sokkal olcsóbb benzinárat már kevesen tudták megfizetni az elértéktelenedett fizetésükből. Hasonló trendet láthatunk az élelmiszer-kiskereskedelemben is, ahol márciusban már több mint 10 százalékkal esett vissza a forgalom.
A következő havi kereskedelmi és inflációs adatokat két héten belül teszi közzé a KSH. Nagy meglepetésre nem számíthatunk, az európai mezőnyben továbbra is Törökország marad az egyetlen versenytársunk.
