A napokban jelentette be a kormány, hogy visszamenőleg megemeli a nyugdíjakat. Kérdés, hogy ezzel valóban ellene mennek-e a nyugdíjak vásárlóerejének csökkenésével.
A törvényi kötelezettségnek megfelelően a kormány 3,5 százalékkal emeli a nyugdíjakat.
Az év eleji emelés 15 százalékos volt, ehhez jön most a 3,5 százalék, így jön ki az a 18,5 százalék, amely megegyezik az MNB idén decemberre várt, éves átlagos nyugdíjas inflációjával.
A nyugdíjak vásárlóereje és reálértéke azonban csak akkor nem csökken, ha az MNB előrejelzése pontos lesz – írja a G7. Ha végül az derül ki, hogy a 2023-as nyugdíjas infláció 18,5 százaléknál magasabb, akkor a juttatás nem őrzi meg a reálértékét, ha viszont alacsonyabb, akkor reálérték-növekedés lesz.
Mindezt csak jövőre tudjuk meg.
Az év elején a kumulált, azaz hónapról-hónapra összesített-átlagolt nyugdíjas infláció 27 százalékról indult, és augusztusra még csak 23-ra csökkent, ennek az adatnak kellene decemberre 18,5 százalékra esnie. Erre egyébként leginkább azért van reális esély, mert eleve magas tavalyi értékekről indul a számolás.
Puhább számok medián értékekkel
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idén januártól bevezette a nyugdíjak medián értékének közlését is, korábban ugyanis csak a (számtani) átlagot publikálták.
Augusztusban például 210,4 ezer forint volt az átlagnyugdíj, de a medián csak 186,4 ezer forintot tett ki, a kettő között pedig elég jelentős, 13 százalék közeli a különbség.
Mivel a KSH egy ideje már a nettó medián béreket is közzéteszi, ezek összevetésével a korábbinál is jobban láthatóvá válik, hogy
a kormány a nyugdíjaknál kizárólag a szinten tartásra törekszik, és ha a bérek reálértékben nőnek, ahhoz nem igazítja hozzá a nyugdíjakat.
Ennek következménye, hogy a nyugdíjkiadások a GDP-hez mérve jelentősen csökkentek, vagyis az ország gazdasági növekedéséből a dolgozókkal szemben a nyugdíjasoknál nem következik az anyagi helyzet javulása.
Így GDP-arányosan egyre kevesebbet kell nyugdíjakra költeni, ez az arány az ezredforduló óta 2012-ben volt a legmagasabb, az akkori 11,6 százalékról 2022-re fokozatosan 8 százalékra esett vissza.
A KSH szerint a nyugdíjas infláció általában nem sokkal nagyobb az általános inflációnál, idén január és augusztus között például a kumulált infláció 22 százalék, míg a nyugdíjas 23,3 százalék volt.
Közben a laikus feltételezés szerint a nyugdíjakat jóval nagyobb arányban költik élelmiszerre, mint a béreket, márpedig az élelmiszerek több más termékcsoportnál jóval nagyobb mértékben drágultak.
A G7 számításai szerint 2023 januárjában a nyugdíj 61 százalékát kellett költeni ugyanazokra az élelmiszerekre, amire 2021-ben elég lehetett a 48 százalék.
