A viharos 2020-as év után, amikor a horvát kuna árfolyama – sok más közép- és kelet-európai devizanemhez hasonlóan – hullámvasútszerű kilengéseket produkált a világjárvány alatt, 2021 nyugodtabb piaci körülményeket hozott. Vendégszerzőnk azt foglalta össze írásában, hogy 2020 óta milyen tényezők befolyásolták a kuna euróhoz viszonyított árfolyamát, valamint azt, hogy mi várhat a horvát pénznemre az év hátralevő részében, valamint a távolabbi jövőben.
A visszaesés és a kilábalás fő hajtóerői
A horvát gazdaság működését erőteljesen befolyásolják az Európai Unió gazdasági folyamatai, így a leggyakrabban kereskedett devizapár, az euró (EUR) és a horvát kuna (HRK), amely egyúttal viszonyítási alapként szolgál a helyi piacon. Az ország emellett nagymértékben függ az idegenforgalomtól és ez rendkívül sebezhetővé teszi a kedvezőtlen külső sokkhatásokkal szemben. Ez pedig különösen érzékelhető volt a világjárvány idején.
A turistaszezon kilátásai alapjában véve a gazdaság minden szegmensére hatással vannak:
az exportra, az idegenforgalmi beruházásokra, a szezonális foglalkoztatottságra, a kiskereskedelmi értékesítésre és természetesen az EUR/HRK árfolyamra. Az ország GDP-je 2020-ban, a járvány idején a Világbank számításai szerint kerek 8 százalékkal csökkentek, ami az egyik legnagyobb mértékű visszaesés volt az Európai Unióban.
Az idegenforgalomtól való függés következtében erőteljes szezonalitást mutató horvát kuna az egyik legstabilabb és legkiszámíthatóbb devizanem Közép- és Kelet-Európában, de az EUR/HRK árfolyamot a világjárvány idején, különösen 2020 első felében erős, felfelé irányuló nyomás jellemezte.
A tendencia 2020 márciusában tetőzött, amikor 1 euró értéke a járvány előtti 7,46 HRK-ról 7,63 HRK-ra emelkedett, és a horvát kuna 2,3 százalékot veszített értékéből. A vártnál valamivel jobb idegenforgalmi szezon, az ország ERM II-be való belépését követő gazdasági hangulatjavulás és a Horvát Nemzeti Bank (HNB) Európai Központi Banknál (EKB) felállított 2 milliárd eurós devizaswap-kerete együttes hatására azonban 2020 második felében stabilizáció következett be, ami az elmúlt évre 7,54-os átlagos árfolyamot eredményezett.
Oltás és stabilizálódás
2021 elején – elsősorban a vakcináció megindulásának köszönhetően – valamelyest javult a piaci hangulat, az első negyedévben tapasztalt lassú oltási dinamika azonban az elsődleges szolgáltatási szektor letargikus nyitását, valamint a közelgő turisztikai előszezon és a devizabeáramlás kilátásainak romlását eredményezte, így a helyi piaci szereplők folyamatosan felfelé, a 7,58-as szint fölé nyomták az EUR/HRK árfolyamot.
E tendencia április elején érte el tetőpontját, amikor a Horvát Nemzeti Bank beavatkozott a helyi devizapiacon, és a kuna további gyengülésének megakadályozására 7,570405-ös árfolyamon 190 millió EUR-t adott el helyi bankoknak.
Javuló kilátások a turizmus megindulásával
A második negyedévben felgyorsult az oltási kampány. Ez valamennyit javított a turisztikai főszezon kilátásain, aminek köszönhetően a kuna megerősödött és közel került a lélektani 7,50-es szinthez.
Az árfolyamra június közepén további lefelé irányuló nyomás nehezedett a 7,48-as szint felé, ami újabb intervenciót eredményezett a jegybank részéről: a HNB ezúttal 7,497346-os árfolyamon 120 millió EUR-t vásárolt különböző kereskedelmi bankoktól, hogy mérsékelje a kuna erősödését.
Mi várható az idegenforgalmi főszezontól?
Az oltási kampány a harmadik negyedévben is folytatódik, a gazdaság esetében pedig teljes nyitás várható, így a turisztikai szezon kilátásai várakozásaink szerint a járvány előtti szint 65–70 százalékán alakulnak majd.
A szezonális tényezők elsősorban az árfolyamot befolyásolják, ahol jellemzően a 7,48-as szintet tekintjük alsó határnak, az idegenforgalmi csúcsszezont jelentő július–augusztusi időszakban pedig a kuna további lefelé irányuló nyomás alá kerülhet; amennyiben azonban felértékelődése folytatódik, nem zárható ki, hogy a HNB további devizaárverésekkel próbálja meg befolyásolni az árfolyam alakulását.
Negyedik hullám – az utolsó negyedévvel kapcsolatos várakozások
A negyedik negyedévben várakozásaink szerint megfordul a szezonális trend és az EUR/HRK árfolyam a 7,55-ös szint felé veszi az irányt, 7,58-as felső határral. Természetesen továbbra is fennáll annak kockázata, hogy az ősz folyamán új koronavírus-variánsok jelennek meg és ismét lezárásokra kerül sor, ami kedvezőtlenül hathat a gazdaságot befolyásoló fő tényezőkre és az EUR/HRK árfolyamra, de
a HNB elegendő eszközzel rendelkezik tárházában ahhoz, hogy megfelelően reagáljon a helyi devizapiacon esetlegesen bekövetkező zavarokra.
Az EKB-val 2022 márciusáig meghosszabbított 2 milliárd eurós devizaswap-keret és a 20 milliárd eurós nemzetközi tartalék bőven elegendő az árfolyam stabilitásának fenntartásához.
Az eurózóna a láthatáron
Horvátország eurózónához való csatlakozása már folyamatban van az ERM-II árfolyam-mechanizmus keretében, így a HRK mint devizanem idővel kétségkívül a feledés homályába merül. Az euró bevezetése legkorábban 2023-ban, esetleg 2024-ben valósulhat meg, de ez egyelőre nem látható pontosan.
A HNB szerint a következő időszakban korlátozott, 7,48–7,58 közötti EUR/HRK volatilitás várható, viszonylag szűk, 1000 pipes kereskedési sávval és 7,53-as medián árfolyammal, ami összhangban áll a kuna euróval szembeni, az ERM-II által 7,5345-ben meghatározott középárfolyamával és az EUR bevezetésének pillanatában érvényes végleges átváltási árfolyamával.
Mario Žilić,
az OTP Global Markets Croatia kereskedési vezetője
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a szerkesztőség tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
Borítókép: Spencer Davis / Unsplash
