Van olyan vállalkozás, amely ötszáz napja, vagyis több mint másfél éve nem kapta meg a Széchenyi Kártya Program kamattámogatását a kormánytól.
A Portfolio azt írta, banki felsővezetőket is felháborított a Széchenyi Kártya Program termékeit övező rendszerszintű anomália, amely épp akkor fogja vissza a hitelezést, amikor a kormány a recesszió és a „kamatcsapda” kivédése érdekében inkább felpörgetni szeretné azt. Az ehhez szükséges legfontosabb kifizetéseket viszont nem teszi meg,
egyenesen likviditási válságba sodorva a kkv-hitelezés egyes piaci szereplőit.
Ha nem érkezik meg rövidesen a kamattámogatás, rengeteg magyar tulajdonú pénzügyi vállalkozás fogja lehúzni a rolót, jelezték nekik az elmúlt hetekben a mikro-, kis- és középvállalkozói hitelezés szereplői.
Van, ami hajtaná a hitelpiacot – ha megérkezne mellé kamattámogatás
A mostani 20% körüli piaci hitelkamatok mellett szinte senkinek sem éri meg hitelt felvenni, ezért a hazai vállalati hitelezésnek két államilag támogatott hitelprogram volt a fő motorja az elmúlt hónapokban:
- a kisebb cégek számára a KAVOSZ által koordinált, 2002 óta élő Széchenyi Kártya Program, amelynek a jelenlegi szakasza Széchenyi Kártya Program MAX+ néven fut előre nem meghatározott keretösszegben
- a nagyobb cégek számára az Eximbank által idén február 1-jével elindított Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelynek keretösszegét néhány hét után 700-ról 1000 milliárd forintra emelték
Néhány kivételtől eltekintve előbbi fix 5%-os, utóbbi pedig fix 6%-os forintkamattal érhető el (utóbbi euróban is, 3,5%-os kamattal), nem véletlenül népszerű tehát mindkét program a cégek körében. A Portfolio több bank és pénzügyi vállalkozás vezetőjével is beszélgetett az elmúlt hetekben a Széchenyi Kártya Programról, pontosabban annak kamattámogatását övező anomáliáról. Elmondásukból az alábbi kép rajzolódott ki:
miközben az ügyfelek szépen törlesztenek, így a hitelportfólió minősége rendszerint kiváló jelenleg is, aközben a pénzügyi intézmények bevételeinek másik részét adó kamattámogatások nem érkeznek meg,
korábban is jellemző volt az állam késedelmes fizetése,
krónikussá viszont akkor vált, amikor ez a feladat a korábbi Ipari és Technológiai Minisztériumtól (ITM) a fejlesztési miniszterhez, majd a Gazdaságfejlesztési Minisztériumhoz (GFM) került át. A Portfolio forrásai szerint jelenleg nagyjából 500 napnál tartanak a leghosszabb késedelmek, vagyis több mint másfél éves csúszásban van a minisztérium.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium azt írta a Portfolionak, hogy a kifizetések a már támogatói okiratokkal rendelkező ügyletek vonatkozásában ütemezetten zajlanak, az elmaradt támogatói okiratok kiállítása pedig megkezdődött. Így az ügymenet lényegesen felgyorsult. „Mindezzel párhuzamosan szoros egyeztetéseket folytatunk annak érdekében, hogy egy új szemléletmód alapján a lehető leghamarabb ki tudjunk állítani a még elmaradt támogatói okiratokat, így a kifizetések gördülékenyen folytatódhatnak”, írták.
