Kevesebb munkavállalói költségnövekedéssel nagyobbat ugrott Románia a bérek terén, mint Magyarország – a forintgyengülés mellett itthon inkább a költségvetés jár jól, nem a munkavállalók széles köre.
Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3 százalékos növekedést jelent – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. Forbes.hu-nak eljuttatott közleményében. A kutatóintézet szerint a rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára:
hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai “kistigris” Romániában?
Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költsége (kereset) 2012 és 2021 között 41 százalékkal, 7,4 euróról 10,4 euróra nőtt. Ez meglepően alacsonynak tűnik a KSH adatai szerint 97 százalékos kereset-emelkedés mértékéhez ,amit részben a forint gyengesége magyaráz: kilenc év alatt 24 százalékot gyengült a forint az euróhoz képest.
Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59 százalékos euróban mérve. Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra, azaz 2,1-szeresére nőtt a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5 százalékot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szoros volt a bruttó kereset-emelkedés.
Hiába az alacsonyabb adóterhelés, Románia elszalad mellettünk
A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55 százaléka volt a hazainak, 2021-re már 82 százaléka. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség, azaz a vállalatok által érzékelt bérköltség 2012 és 2021 között Magyarországon 31 százalékkal, Romániában 32 százalékkal növekedett.
Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára.
A GKI kutatóintézet szerint a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, az erőteljesebb forintgyengülés, illetve jelentős dotációt (pl.: egyedi kormányzati döntések, innovációs források) kapnak a hazai multinacionális cégek, és a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is.
Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.
Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3 százalékkal) nőtt, addig Magyarországon csak 52 százalékkal (évi 4,5 százalékkal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56 százaléka volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77 százaléka.
A GKI szerint a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből – ez pedig rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres,
a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.
