Az év legcukibb Forbes magazinja

Az év legcukibb Forbes magazinja jelent meg decemberben, a címlaptól már önmagában elolvadok: Halász Judit és Bálint György közös képen. De a tartalomjegyzékben lévő felvétel az igazi kedvesség. A fotózáson […]

Bővebben

Hatalmas lufi vagy nem? 18 ezer dollár egyetlen bitcoin, de meddig?

Tőzsdére ment a bitcoin. De mi egyáltalán bitcoin? Miért tesznek bele emberek ennyi pénzt? Hogy érhet ennyit? Ez most egy lufi? 

Ahhoz, hogy megértsük, mi történik most, vissza kell menni az alapokig, mert 2008 óta nagyon sok újdonsággal bővült a pénzek világa. Ha képben vagy az alapokkal, nyugodtan ugord át ezt a részt. Szóval, a bitcoint 2008-ban hozta létre valaki Satosi Nakamoto álnéven: publikált egy tanulmányt, ebben írta le a működési mechanizmusokat. Satosiról azóta is mindenki találgatja, valójában ki lehet, gyanúsítottak már külföldön dolgozó magyar kutatót is, legújabban pedig Elon Muskot pedzegetik, aki mondjuk tagadta, hogy köze lenne a kriptopénzhez, és vannak önjelölt jelentkezők is, akikről nem sikerült bizonyítani, hogy tényleg ők lennének az alapítók.

Bárki is csinálta, biztos nagyon jól értett a joghoz, a pénzügyi világhoz és a titkosításhoz.

Bitcoinokhoz úgy juthatunk, ha a számítógépünk teljesítményét felhasználva bonyolult matematikai feladatokat oldunk meg (mármint a program a háttérben), ez az úgynevezett bányászás. Mivel bitcoinból csak véges számú (21 millió) van, egyre bonyolultabb feladatokat kell megoldani, és egyre több erőforrás egy-egy bitcoin kibányászása. A másik módszer, hogy másoktól veszünk bitcoinokat. Mindkettőhöz egy digitális pénztárcát használhatunk, ennek van egy címe, a bitcoinokat pedig a merevlemezen tárolhatjuk – pontosabban a hozzáférést hozzájuk, mert egyébként minden bitcoin bekerül a blokkláncra (blockchain), amit bárki láthat, csak azt nem tudja, kihez tartozik az adott pénztárca. Így lényegében kapunk egy transzparens, de mégis titkos pénzügyi rendszert.

A pénztárcák egyszerű .dat fájlok, amiket el is lehet lopni vagy elhagyni. Ezért külön weblapok szakosodnak arra, hogy (a felhőben) tárolják a pénztárcákat. Ez pedig lehetővé teszi a kereskedést is velük. Eddig a hétig ez viszont kvázi illegálisan zajlott legtöbb esetben (van, ahol tiltották, de a legtöbb helyen inkább egyáltalán nem szabályozták a bitcoint), most viszont rendes tőzsdére is megérkezett – annak ellenére, hogy igazán azt is nehéz megmondani, hogy pénzügyi szempontból micsoda a kriptopénz. Mint látni fogjuk, ez nem állítja meg abban, hogy hatalmasra nőjön az értéke. De miért?

Láttunk már ilyet

A pénzügyi lufikban az a szép, hogy ritkán lehet megjósolni a pontos kimenetelüket, de amikor megtörténik a kipukkanás, azt mindenki azonnal észreveszi. Ugyanez a helyzet a kriptopénzekkel, most éppen főleg az eredetivel, az elsővel, a bitcoinnal.

Ha valóban lufi fújódik, ami elég valószínű, több kimenetele is lehet a dolognak.

A mindenféle pénzügyi mániáknak már ismerjük a hátterét, John Waggoner az InvestmentNewstól most alkalmazta ezeket az ismeretek a bitcoinra is. Lufi a bitcoin? Négy fő megállapítása van:

Az ár emelkedésének mértéke és ingadozása

A bitcoin 11343 dollár magasan volt múlt héten, átlépve ezzel a 10 ezer dolláros álomhatárt. Aztán azóta volt már 18 ezer dolláron és 9926-on is. Az évet még 968 dolláros árfolyamon kezdte, a cikk megírásának pillanatában 16 300 dollár körül mozog.

Az 1980-as aranylufinál az arany 559,50 dollárról 850 dollárra ugrott  január 2. és 21 között. A bitcoinhoz képest ez semmi volt.

A származékos piacok is beszállnak a bitcoinba

A 1636-1637-es holland tulipánmánia idején a kereskedők kifejlesztettek egy primitív határidős kereskedést, így akkor is tudtak kereskedni a tulipánhagymákkal, amikor nem volt szezon.

A LedgerX nevű kereskedési platform múlt hónapban kezdte el ezeket a határidős kereskedéseket, aztán jött a CBOE, ezzel a bitcoin megérkezett a Wall Streetre. 26 százalékos ingadozással kezdett, meg is állították egy időre kereskedést.

Warren Buffett (vagyona a Forbes számításai szerint 84,2 milliárd dollár) azt mondta származékokról, hogy „pénzügyi tömegpusztító fegyverek”: használható a biztonság hiányának fedezésére, de könnyen használható a piacok túlspekulására is.

Egyre több befektetői alap jön

A Wall Street imádja az új termékeket, amiket eladhatnak és több díjat és jutalékot generál. Abban a korban, ahol már nagyon alacsonyak az alapok díjai, milliárdokat csinálnak új dolgokból.

Ez nem mindig jó dolog, milliónyi befektető figyelmen kívül hagyja majd a kockázatokat. Elég csak ránézni a technológiai részvényekre az 1990-es években.

A legtöbb ember a csúcson szállt be. És bukott.

A Bitcoin Investment Trust (GBTC) egyelőre jól fut, sokszor 40 százalékkal többért megy el, mint a benne lévő bitcoinok értéke.

A szűkössége erős értékesítési pont

Akármivel kapcsolatban elhangzik, hogy limitált, az emberek megőrülnek. Gondoljunk csak a limitált kiadású, a szó legkonkrétabb értelmében tömeggyártott mcdonald’s-os kólásüvegekre. Vagy festményekre. Úgy gondoljuk, hogy ilyenkor drágának kell lennie, ezek érnek a legtöbbet.

Bitcoinokból pedig sosem lesz több 21 millió digitális érménél. Viszont (főleg ethereum alapokon) van több száz másik. Van, amelyek mellé celebek is mellé álltak. Ez a pénznemek bevezetését (ICO – Initial Coin Offering) brutális összegekre tornássza, a Centra nevű kriptopénz például 30 millió dolláros ICO-t produkált, Filecoin 257 millió dollárost.

Mi fújja még a lufit? Lazán definiálva, a lufi olyan gyorsan növekvő ár (egy eszköznél), amit nem támasztanak alá az alapjai. A definíció hátránya, hogy ez leginkább utólagos bölcsesség. De mik a kriptopénzek alapjai? Nincs könyv (bár maga a blokklánc technológia lényegében egy nyilvános főkönyv), ár-nyereség, ár-eladás arányok. Nem könnyű eldönteni, milyen mutatókat érdemes használni. A virtuális pénzeket számítógépek állítják elő. Nincs jövedelem vagy értékesítés, ami alátámasztja az árát.

Mennyire fontos a bitcoin és más kriptopénzek ára? Fontos egyáltalán, hogy 18 ezer dollár fölé emelkedett? Összehasonlításképpen, az Amazon egy részvényének ára 1000 dollár körül van, az Apple-é 170 dolláron, 1 billió dolláros piaci kapitalizációval.

Az abszolút ár helyett inkább az irány és az ingadozás számít. A bitcoin zuhant már értékének 80 százalékára rövid története alatt. Hamarosan az is kiderül, hogy a határidős kereskedés még ingadozóbbá teszi-e, az első napok tapasztalatai alapján egyébként valószínűleg igen.

Egy biztos. Azt nem érdemes elhinni, hogy „most máshogy van”. Elég sok példát láttunk arra, miben hasonlít a bitcoin a korábbi lufikra, és aki nem jókor száll ki, nagyon megjárhatja.

Ugyanakkor ott van az is, hogy a dotkomlufit is sokan megszívták. Páran meg nem. A mai nagy internetes cégek mind a dotkomlufi utáni világból épültek fel. Ráadásul a bitcoinban nem is maga a pénz a lényeg, hanem maga a blokkláncos technológia, ami rengeteg mindenre használható. Amire eredetileg kitalálták az egész technológiát, okos (önműködő) szerződésekre, de akár arra is, hogy virtuális macskákat vásároljunk. A blokklánc technológiára épülő új pénzek még csak most indultak neki a hódításnak, egyelőre az ethereum a legnagyobb, de több száz ilyen létrejött az elmúlt hónapokban – és rengetegen rengeteg pénzt tettek bele. A bitcoinlufi kipukkanhat, de az új technológia mindenképpen itt van, és már elkezdte megváltoztatni a pénzügyi világot – lassan a tradicionális intézmények is beállnak a technológia mögé. Itthon például az OTP is tagja az ethereum vállalati szövetségnek. Bármi is jön, 18 ezer dollár ide vagy oda, még csak most vagyunk az elején.

 

 

"Aki vállalja a közönség előtti szereplést, annak vállalnia kell a tapsot meg a füttyöt is. Nincs apelláta."