Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Három hetente, egy óra alatt döntenek a milliárdokról

Az októberi magazinban közöltünk interjút ifj. Chikán Attilával, de jó pár kérdés és válasz nem fért be a nyomtatott verzióba. Azóta az Alteo túl van a sikeres részvényeladáson, s már tervezhetik a következő kibocsátást.  Mikor jönnek a külföldi befektetők, hogyan és miért korlátozza a vezetői meetinget hosszát? Íme az interjúból kimaradt legérdekesebb részek.

 

Durcás lesz, ha csak a tervezettnek csak a fele jön össze a kibocsátáskor?

Egyáltalán nem. A másfél milliárd is számít, mert ha ez sikeres, a papír szépen forog a tőzsdén, mi a bevont tőkét befektetjük, és legfeljebb hamarabb csinálunk egy következő, másodlagos kibocsátást. A mérlegünk erős, van benne most is kétmilliárdnyi cash, de növekedési sztori vagyunk, meg akarjuk csinálni a tervezett projekteket. Egyik kollégámtól idézve, az IPO-ból az I, az első (initial) a legfontosabb, azért csinálod, hogy megalapozd a folytatást.

 

A cégalapításkor sikerült a Wallist meggyőznie, hogy tegyenek fél vagon pénzt ebbe az ötletbe, ők maradnak a fő tulajdonos az IPO után is. Most hogy állnak az Alteóhoz?

Hisznek a sztoriban, ismerik, látják a további növekedést. Azt az elején megmondták, hogy adják a kezdetit, de nem adnak további tőkét, a cég saját maga kell megoldja a finanszírozását. Meg is oldja. Vagyonkezelő cégként örülnek, ha nő a cégérték.

 

Mennyi hitel jön hozzá a tőkeemelésből érkező összeghez?

Nincs kőbe vésve, mert miből is áll össze a finanszírozásom? Tőkéből és „adósságból”, utóbbi kötvényből, illetve projekthitelből tevődik össze. Az, hogy milyen arányban veszem ezeket igénybe, mindig az adott projekttől függ. Egy erőművet jól lehet például projekthitelből finanszírozni, egy vállalatfelvásárlást pedig sajáttőke és kötvénykibocsátás alapon is jó lehet megcsinálni. A lényeg, hogy arra nagyon figyelünk, hogy a tőke és a hitel arányát ideális szinten tartsuk. Ha kevesebbet vonok be mint 3 milliárd, nem azt jelenti, hogy több hitelt veszek fel, hanem hogy ha találunk értelmes projektet, akkor hamarabb csinálunk másodlagos kibocsátást. A magunknak meghatározott saját tőke-hitel arányt emiatt nem borítjuk fel.

 

 

Külföldi befektetőknek még túl kicsi a cég?

Azt látom, hogy 5-10 évvel ezelőtt 50-100 millió euró alatt a külföldi intézmények nem hajoltak le, azóta nyitottak lefelé. De jelen méretünkben még túlságosan drága, értelmetlen lett volna kimenni a nemzetközi piacokra. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, a portfóliónkat is diverzifikálni kell.

 

Erre vannak tervek? A potenciális projektek között vannak külföldiek?

Néhány van, de nem erre koncentrálunk, sok jó lehetőséget látunk itthon is, alapvetően ez a fókusz.

 

 

Mi a cég perspektívája, mennyire előre tervez?

Az ország méretéből adódik egy felső korlát, de még elég messze ahhoz, hogy bátran azt tervezhessem: a Wallis portfóliójában levő cégek közül mi legyünk a legnagyobbak. Amikor a növekedés törvényszerűen szelídül, két dolgot lehet csinálni: vagy fizetni több osztalékot, ami általában minimális ellenállásba sem szokott ütközni a részvényesek oldaláról, vagy elindulunk külföldre.

Elég fiatalok vagyunk, és ha vigyázunk magunkra, meg tudjuk csinálni.

A papám (Chikán Attila közismert közgazdászprofesszor, volt miniszter) 28 évvel idősebb nálam, jó egészségnek örvend, ugyanazzal a lendülettel dolgozik, mint eddig. Hímezni nem tudok, tévézni nem szeretek, nekem is van kedvem még sokáig azt csinálni, amit most is teszek. Meddig akarod nevelni a gyerekidet? Érettségiig? Egyetemig? Életed végéig? Nem tudod, de az biztos, hogy mindegyik messze van.

 

Itt egy bájos szélkerék makett az asztalán. Ezeket mintha épp betiltották volna, ami eszembe juttatja a szabályozási kockázatot. Ettől nem kell tartaniuk a befektetőknek?

Két dolgot állítottam legutóbb is és teszem most is. Szerencsére a megújulóenergetikai törvénykezés stabil, visszamenőleges hatállyal nem macerálják, változtatják a dolgokat. Most is előre döntöttek, a megépült dolgainkat nem érinti a mostani szabályozási változtatás. A stratégiánkat illetően azt szoktam mondani, hogy mi azokon a hangszereken játszunk, amelyek Magyarországon relevánsak. A kormányzat, amikor a METÁR megújulóenergia-támogatási rendszert összerakta, kvázi előre jelezte, hogy ennek keretein belül szíve-joga eldönteni, hogy a megújulók közül mi az, amit támogat majd. És ezzel nincs semmi baj. Most úgy tűnik, hogy a szelet kihúzta. Tény, hogy aki csak a szélre tett, ráfázott. Sokszor mondtam, lehet, már unalmas vagyok, de ne tűzzünk a zászlónkra semmit, portfólióban kell gondolkodunk. Egy huncut vasunk sincs szeles fejlesztésekben. Most az történt, hogy hoztak egy rendelkezést, amivel azt mondták, nem lehet csinálni azt, amit eddig se lehetett. 10 éve nem adnak ki szeles engedélyt, eddig a korábban engedélyezettek épültek meg, ezekből vettünk mi is.

 

De kellett valamit módosítaniuk a terveken?

Nem. Ha összeadjuk a tőkeemelésből befolyó összeget, a cégben levő pénzt, uniós támogatásokat, kötvényt, hitelt, akkor is egy 15-20 milliárdos befektetési csomagban gondolkodhatunk. Ehhez képest van egy 38 milliárdos pipeline-unk, ennyi ígéretes projektet figyelünk. Három hetente van pipeline meeting a cégen belül, akkor áttekintjük a projektterveket, és döntünk arról, hogy mi legyen az egyes lehetőségekkel. Ez egy dinamikus történet, ha van egy kecsegtető lehetőség körbejárjuk, ha valamivel gubanc lenne, azt kivesszük.

 

Milyen hosszú egy ilyen meeting?

Egy óra.

 

Gyakran elhúzódik?

Nem, jól elő kell készíteni, mind a 7 ember látja előre az anyagokat, csak döntünk.

 

Semmi szócséplés, max. hatékonyság?

A hétfői vezetői meetingeken másfél órás a limit. A hét folyamán a közösen figyelt fájlokban változáskövetővel jelöljük a módosításokat, mindenki követi a folyamatokat. Olyat nem szerencsés a meetingen kérdezni, hogy mi van ezzel, vagy azzal a projekttel, mert akkor az illető nem készült fel az adott megbeszélésre. De nem is szokott ilyesmi előfordulni.

"Az oligarcha szó csak arra jó, hogy megsértsenek vele embereket."

 
Csányi Sándor, a leggazdagabb magyar