Zuhan az építőipar, nem tervezünk saját lakást, Budapart félig kész. Felejthető ingatlanozásba fulladt volna a hét a sokkoló MNB-jelentés nélkül. Újra itt a Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Már nem jelent semmit, hogy felső 10 százalék
Hogy máshogy lehetne értelmezni azt, amikor a felső 40 ezer háztartás (1%) ingatlanvagyona három év alatt átlagosan közel 120 millió forinttal nő?
A hét legizgalmasabb számait egy frissen publikált, bár kissé eldugott jegybanki jelentés 94-edik oldaláról hozom. A háztartások 2023-as pénzügyi adatait vizsgáló statisztika az ingatlanvagyonra és vagyoni „érdekességekre” is kitért.
A leggazdagabb körülbelül 120 ezer fő (3,2 fő x 40 ezer háztartás) három év alatt (2017 és 2020 között)
- átlagosan 0,7 db lakással gazdagodott (2,5-ről 3,2-re),
míg az országos átlag (1,14), sőt, a felső jövedelmi decilis lakásvagyona (2,1) sem változott érdemben,
- lakásállománya 33,8 százalékkal drágult,
míg az átlagé 44 százalékkal, a felső decilisé 38 százalékkal,
- átlagos lakásnagysága pedig csökkent, hiszen befektetési céllal vásárolt.
Ennek értelmében a 2017-es (147 nm x 537 eHuf/nm x 2,5db )
197 millió forintos ingatlanvagyont a 40 ezer háztartás három év alatt (137 nm x 719 eHuf/nm x 3,2 db)
315 millió forintra tudta növelni.
Az MNB statisztika a kocsikra is kitér. Számításaik szerint a felső 10 százalék a bevétele növekedésével nem vásárol több autót, legfeljebb drágábbat.
A gazdagabb háztartások lélekszáma átlagosan nagyobb, bár a különbség a három év alatt csökkent.
A felső 10%-ba kerüléshez 2020-ban havi nettó 900 ezret kellett megkeresniük az egy háztartásban élőknek, a felső 1%-hoz pedig nettó 2,3 millió forintot.
MNB(2023)
A felső jövedelmi tizedet már teljesen értelmetlen homogén csoportként kezelni, de a felső 1%-on belül is óriási különbségek vannak (Milanovic elefánt-görbéjéhez hasonlóan).
Egy időre most bevásároltak
2020-ig nagyot mentek a gazdagabbak lakásfronton, 2024-re viszont már az ő vásárlási kedvük is alábbhagyott.
Idén drágulnak az albérletek, a saját tulajdonú ingatlanok árai ellenben stabilak.
Az ingatlanpiacot az elsődleges vevőket tömörítő 30-59 éves korosztály sem hajtotta az elmúlt időszakban. A K&H kérdésére, miszerint a következő 5 évben tervez-e saját lakást vásárolni, a válaszadók
33 százaléka mondott igent.
Ez jelentősen elmarad az egy és két évvel korábbi 41, illetve 48 százaléktól. A harmincas korosztály lehet a legaktívabb a jövőben, tízből négyen vennének lakást a következő időszakban.
A felmérés szerint az ingatlanvásárlást fontolgatók mindössze 3 százaléka vásárolna egy éven belül, ez meg is látszik az árakon.
A keresletcsökkenéssel az építőipar sem tud mit kezdeni
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,8, a megelőző hónaphoz képest novemberben 2,6 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene – írtuk meg a KSH eredményeit a héten.
Arról már korábban beszámoltunk, hogy a lakásépítések visszaesése miatt az építőanyag-kereskedők forgalmának zuhanása legalább 30 százalékos volt az előző évhez képest. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége adataiból pedig szintén kiderült, hogy a 2023-ban kötött új szerződések volumene 37 százalékkal maradt el a 2022 első felében kötött szerződésektől.
Nem véletlenül ilyen óvatosak a beruházók
A budapesti ingatlanfejlesztők a tavalyinál kevesebb új otthon átadásával számolnak, az áraikkal és akcióikkal pedig mintha tesztelnék a leendő vevők hajlandóságát.
OTP Ingatlanpont Forbes.hu-nak eljuttatott jelentése szerint 2023-ban az beruházók mindössze 3500 új otthon megépítését célozták meg, ami 45 százalékkal volt kevesebb az előző évre tervezettnél. Hasonló mértékű lett a visszaesés az értékesítésben is: az év folyamán 2960 új társasházi lakásra találtak vevőt, mintegy fele annyira, mint egy évvel korábban.
A Budapart névre hallgató giga-fejlesztés, ami a rozsdaövezetek beépítésének ikonikus helyszínévé vált, ebben a piaci helyzetben kezdte meg hetedik fázisát, kilencedik lakóépültének értékesítését. Ezzel a Mol-torony tövében épülő projekt a felénél jár.
Akik nem vesznek lakást
A tanárbérek megduplázása az aktuális igéret 2026-ra a kormánytól. Az elinflálódott fizetéseket a kormány egy 4 éves programban tervezi korrigálni, ez reálértelemben is előrelépés lehet, bár nem trendfordító erejű.
A bérfejlesztésre mindenképp szükség volt, hiszen a tanárhiány egyre súlyosabb problémákat okoz: a Belügyminisztérium lazítani kényszerült a tanítás feltételein, már akár 7-8. osztályos diákokat is taníthatnak (nem szakos) tanítók.
A szaktanári tudás elengedésén túl a kormány iskolabezárásokkal is enyhítené a hiányt, bár ezt a választások utánra időzítenék. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter már építi a racionalizálás narratíváját iskolabezárás-fronton. Szerinte
nem biztos, hogy összességében van tanárhiány, de az lehetséges, hogy az iskolai struktúrán alakítani kell.
QUIMBY-SZTORI, VARGA ZOLTÁN ÉS MILLIÁRDOSLISTA A JANUÁRI FORBES MAGAZINBAN
Megjelent a januári Forbes és benne az 50 leggazdagabb magyar listája. A címlapon Varga Zoltán a legnagyobb független magyar médiacsoport tulajdonosa. A lapban még: a 30 éves Quimby, a Bányai Coffee története, magán-egészségbiztosítás, Horányi Gergő, a Wise igazgatója, a 101 Tigris, Háy János és még sok más. Keresd az újságárusoknál, vagy vedd meg online és lapozz bele azonnal!
