Egyes láncok árspekulációja is hajtotta itthon az élelmiszer-inflációt. Lehet, hogy a kiskereskedelmi szereplők magatartása nélkül is Magyarországon lett volna a legmagasabb az élelmiszer-infláció, de hogy a mérték nem lett volna ilyen kiugró, az egészen bizonyos, mondta Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke.
A Magyar Nemzet interjújában kifejtette: magasabb átvételi árakkal, tartósan drága energiával és a forint további gyengülésével számolhattak egyes nagy magyarországi áruházláncok 2022 őszén, profitjukat pedig ilyen gazdasági viszonyok között is garantálni akarták. Részben ezért is szökött az egekbe itthon az élelmiszerek ára – a hatósági vizsgálatok eredménye alapján így véli a GVH.
Rigó Csaba Balázs többek között kifejtette:
- hamarosan bővülhet az online árfigyelő rendszer: újabb láncok csatlakozhatnak, népszerű árucikkekkel bővülhet a termékek köre és további fejlesztések jönnek. Utóbbiak újabb, immár egy-egy városrészre, akár néhány utcára érvényes árversenyt idézhetnek elő.
- az infláció oka a háború, az aszály, a gyenge forint, de az uniós pénzek visszatartása is közrejátszott kisebb-nagyobb mértékben a helyzet alakulásában. Emellé jönnek a kiskereskedelmi bolthálózatok szempontjai, üzletpolitikája
- Egyes nagy áruházláncok egyszerűen elszámolták magukat, ennek árát viszont a magyar fogyasztók fizették meg. A GVH tapasztalatai alapján az feltételezhető, hogy egyes vállalkozások pesszimistán négyszáz forint feletti euróval és tartósan drága energiával kalkulálhattak, áraikat pedig ezekhez az elképzelt brutális piaci viszonyokhoz igazíthatták.
- A GVH talált olyan termékeket, amelyeknél ebben az időszakban megháromszorozódott, néhol megötszöröződött a bruttó árrésbe épített nyereség. Némely cég előre beárazott valamit, ami nem következett be. Tették ezt bizonyára azért, hogy a külföldi tulajdonosok által elvárt nyereségüket garantálják, vagyis idehaza beszélhetünk profit hajtotta inflációról, fogalmazott.
