Miközben szinte a teljes Dunántúl, Észak-Magyarország és a keleti határszél települései a vesztesek közé tartoznak, egyes helyeken a válság alatt is jócskán nőtt a vásárlóerő. GKI-elemzés.
Az életminőség egyik fontos szegmense a vásárlóerő. Minél több árut és szolgáltatást tud megvásárolni a lakosság, annál több kiskereskedelmi egység, étterem, szórakozóhely lesz helyben, és egyre több kulturális, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatót tud fenntartani egy-egy település. Ezek pedig önmagukban is növelik a foglalkoztatást, ami tovább javítja az életminőséget – olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. legfrissebb elemzésében.
Átlag 2 millió forint
Az intézet a 2019-2020-as éveket vizsgálta és becsülte meg a települések vásárlóerejét – vagyis az ott lakók nettó keresetéből, nyugdíjából, vállalkozói jövedelméből, önkormányzati juttatásaiból összeálló teljes jövedelmét a NAV és a KSH megfelelő adatsoraira támaszkodva. Ez alapján a GKI szerint 2020-ban az egy főre jutó vásárlóerő átlagosan 2 millió forint volt Magyarország településein A falvak, városok, megyei jogú városok és a kerületek között ugyanakkor nagy eltérések voltak:
a legszegényebb és a leggazdagabb település között közel 6,5 millió forint volt a különbség.
Települések egy főre jutó vásárlóereje 2020-ban (ezer forintban)
Forrás: KSH, NAV adatok a GKI sajátszámítása alapján
Az egy főre jutó vásárlóerő 97 településen nagyon, míg 740 településen jelentősen az átlag alatt helyezkedett el, és mindössze 131 településen volt jelentősen az átlag felett. A többi település az átlag környékén volt. Jól látható, hogy elsősorban Észak-Dunántúlon, illetve Közép-Magyarországon találhatóak az átlag feletti vásárlőerővel rendelkező települések, míg a szegényebb települések Észak-Kelet-Magyarországon, és Dél-Dunántúlon voltak.
Vegyesen hatott a koronavírus
Ha az egy év alatt végbement változásokat is megvizsgáljuk, akkor az látszik, hogy országos szinten az egy főre jutó vásárlóerő 2019 és 2020 között nominálisan 7 százalékkal növekedett, de ez a növekedés nem volt egyenletes.
Települések egy főre jutó vásárlóerejének változása 2019-2020 (százalékban)
Forrás: KSH, NAV adatok a GKI sajátszámítása alapján
Az egy főre jutó vásárlóerő csökkent vagy stagnált 506 településen, míg 827 településen átlag alatt nőtt, és 201 településen jelentősen az átlag felett növekedett. A többi településen átlag körüli volt a mutató értéke. A járvány okozta válság jelentősen visszafogta a vásárlőerő növekedését a települések több mint 40 százalékán – vagyis majdnem a fél országban átlag alatti volt a növekedés, vagy csökkenés következett be.
Szinte a teljes Dunántúl a vesztesek közé tartozik, ahogy Észak-Magyarország és a keleti határszél települései is. Ugyanakkor a települések egy szűk körében még a válság alatt is kiemelkedően tudott növekedni a vásárlóerő.
Nyitókép: Tapolca / Matze Bob, Unsplash
