Végigfutott a világsajtón, hogy előkerült, majd rekordáron új tulajdonosra lelt Gustav Klimt egyik utolsó portréja, de azt kevesen tudják, hogy a kép egy magyar báró édesanyját vagy unokatestvérét ábrázolja. Báró Gelsey Vilmos, vagy ahogy a világban ismerték, William de Gelsey pár éve beszélt is nekünk erről a festményről, mondván, hiába kereste egész életében a képet, akkor fog előkerülni, amikor ő már nem él.
Báró Gelsey Vilmos 1921 decemberében született Bécsben, 2021. február 26-án halt meg Londonban. Bár készült rá, és nagy születésnapi ünnepséget fontolgatott Budapestre, épphogy nem élte meg a századik évét, ahogy nem élte meg azt sem, hogy a festmény, ami tudomása szerint édesanyját ábrázolja, egyszer csak előkerült.
Fräulein Lieser portréja 97 évnyi lappangás után 2022-ben bukkant föl, idén április 24-én pedig osztrák aukciós rekordot hozott az im Kinsky aukciósházban. 30 millió euróért, durván 12 milliárd forintért vette meg egy hongkongi gyűjtő (az előző aukciós rekordot 7 millió euróval ifjabb Frans Francken tartotta 2010-ből).
Rekordárat hozott Gustav Klimt elveszettnek hitt festménye / Fotó: im Kinsky Aukciósház, Bécs
Az elveszettnek hitt festmény piacra kerülését óriási szenzációként fogadta a világ műértő közössége. A licit 28 millió euróról indult, végül – jutalékok és egyéb díjak nélkül – 30 millió euróért, a 30–50 millió eurós becsérték alsó határán ütötték le.
Majd meglátja, halálom után előkerül
Amikor 2016-ban hosszú portrét jelentettünk meg a magazinban az akkor 95 éves Gelsey báróról (amit halála után teljes terjedelmében itt is lehoztunk), ezt írtuk: „A család egykori palotája Budán, a Hunyadi János úton állt, pár lépésre a Halászbástyától (már nincs meg az épület). Vilmos itt töltötte gyerekkorát osztrák nevelőnővel, cselédekkel, a két háború közötti arisztokrata-jómódban. A családi házban a német legalább annyira (sőt sokkal inkább) anyanyelv volt, mint a magyar, Vilmos apja, Gelsey Henrik ugyanis osztrák lányt vett feleségül. Marguerite Lieser igazán szép nő lehetett, 17 évesen Gustav Klimt is festett róla egy portrét, ami valamikor a háború alatt elveszett, és ma nem lehet tudni semmit a hollétéről.”
Többszöri szóbeli beszélgetéseink alkalmával William de Gelsey ehhez rendszerint hozzáfűzte: emlékei szerint 1938-ban tűnt el a kép a bécsi nagymama palotájából, de „majd meglátja, halálom után előkerül.”
Kit ábrázol?
A portrét ugyanakkor mindmáig sok-sok homály fedi. A korábbi kutatások valóban azt valószínűsítették, hogy Adolf Lieser lánya, Marguerite Lieser volt Klimt alanya, az újabb kutatások viszont nem zárják ki azt sem, hogy Adolf testvére, Justus két lányának valamelyikéről van szó. Egy biztos, Gelsey báró édesanyját vagy egy közvetlen nőrokonát ábrázolja a kép. Az aukciósház dokumentumai úgy hivatkoznak rájuk, mint egy gazdag osztrák zsidó család tagjai, akik akkoriban a bécsi társadalom felső osztályához tartoztak, ahol Klimt megtalálta pártfogóit és megrendelőit.
William de Gelsey (báró Gelsey Vilmos) londoni otthonában 95 évesen / Fotó: Orbital Strangers, archív
Az 1917-ben megrendelt kép elkészültének körülményeiről még annyit lehet tudni, hogy a tizenéves lány – bármelyik Lieser-lány is volt – 1917 áprilisában és májusában kilencszer látogatta meg Klimt műtermét. A festő háromnegyedes portrét választott, és a fiatal nőt szigorúan frontális pózban, közel az előtérhez, vörös, meghatározhatatlan háttér előtt ábrázolja. A nő vállára virágokkal gazdagon díszített köpeny van terítve. Az élénk és színekben gazdag művet, bár az alkotó munkásságát bemutató katalógusokban korábban dokumentálták, a szakértők eddig csak fekete-fehér fotón ismerték.
A festmény Klimt egyik utolsó képe és kései korszakának egyik csúcspontja. Amikor a művész 1918 februárjában agyvérzésben meghalt, a portré még a műtermében volt pár apró, befejezetlen részlettel. Innen került a Lieser családhoz.
Kié lesz ez a 12 milliárd?
Az aukciósház szerint 1925 utáni pontos sorsa nem világos. Mint írják, tudomásuk szerint nem vitték ki az országból, de nincs bizonyítékuk arra sem, „hogy az 1938 és 1945 közötti időszakban ne lopták volna el”.
„A tulajdonos jogelődje az 1960-as években szerezte meg, és három egymást követő öröklés útján került a jelenlegi tulajdonoshoz, egy osztrák állampolgárhoz” – tudatta az im Kinsky galéria. Az árverést az úgynevezett Washingtoni alapelvek szerint bonyolították (vagyis úgy kezelték a homályos sorsú képet, mint ahogy a nácik által elkobzott műtárgyakat szokták, és amelyek aztán jogos tulajdonosaikhoz kell, hogy visszakerüljenek. Ebben az esetben az akciósház az eddigi tulajdonossal, valamint a Lieser család leszármazottjaival kötött megállapodást az árverésről.
Báró Gelsey Vilmosnak nincsenek gyerekei, soha nem nősült meg, így nincs olyan közvetlen örökös, aki az ő ágán részesülhetne az aukciós bevételből.
Kiemelt kép: Gustav Klimt képe az április 24-i aukción / Fotó: im Kinsky Aukciósház, Bécs
