Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Kép: Sharon McCutcheon // Unsplash

Gazdasági válság ide vagy oda, nem javult a magyarok pénzügyi tudatossága

Nincsenek jó véleménnyel a szakemberek a magyarok pénzügyi tudatosságáról: úgy gondolják, kevés megtakarítási terméket ismerünk, és lényeges lenne már az oktatásban megalapozni ilyen irányú ismereteinket.

A Front Page Communications és a Kapolyi Ügyvédi iroda felmérést készített a hosszú távú megtakarításokról, de nem a lakosság, hanem pénzügyi szakemberek körében. A kutatás eredményei szerint jelenleg a szuperállampapír (MÁP+) és a tartós befektetési számla (TBSZ) ösztönzi leginkább a lakosságot távlatos gondolkodásra, a tőzsdei részvényvásárlást pedig a cégek eredménye, valamint állami ösztönzők segítenék a leginkább.

Az alacsony kamatok, bonyoult pénzügyi termékek időszakában elengedhetetlen, hogy alaposan átgondoljuk, hogyan szeretnénk megtakarítani. A magyarok pénzügyi tudatossága azonban nem mondható kiemelkedőnek nemzetközi összehasonlításban, és az sem jelenthető ki, hogy sokféle megtakarítási terméket ismernénk, derül ki a kutatásból.

A felmérés eredményei alapján a megkérdezettek különösen fontosnak tartják a pénzügyi oktatás erősítését: 5-ös skálán átlagosan 4,8-es értéket adtak ennek fontosságára.

A válaszadók nem gondolják, hogy a pénzügyi válságot követően a magyarok inkább gondolkodnának hosszú távon a pénzügyeikről, valamint azzal az állítással sem értenek egyet, miszerint az elmúlt 5 évben fokozódott volna a lakosság érdeklődése a tőzsdei részvények iránt.

A kutatás kitért arra is, hogy a pénzügyi szakemberek szerint mely tényezők és pénzügyi konstrukciók ösztönzik leginkább a hosszú távú megtakarításokat. A gazdasági tényezők közül a válaszadók főként az alacsony kamatszintet tartják ösztönzőnek, míg a BUX index és az ingatlanpiaci áremelkedés egyaránt közepes pontszámot kapott.

Kifejezetten kedvezőtlennek ítélték meg a szakemberek a befektetésekkel kapcsolatos szabályozások érthetőségét.

A hosszú távú megtakarításokat ösztönző konstrukciók és termékek közül az állampapírok és a TBSZ a dobogósok, közülük is kiemelkedett első helyezettként a Magyar Állampapír Plusz (azaz a Szuperállampapír). A nyugdíjhoz kapcsolható konstrukciók közül (Nyugdíj Előtakarékossági Számla, Nyugdíjpénztár) ugyanakkor egyik sem került be az élmezőnybe, és a lista hátsó felében végeztek az életbiztosítások és az egészségpénztárak.

A megtakarítási lehetőségek közül kiemelten vizsgálta a felmérés a tőzsdei befektetéseket. Az eredmények szerint a részvényvásárlás jelenlegi költségei nem segítik az ilyen típusú eszközökben történő hosszú távú megtakarításokat. Leginkább a tőzsdei cégek eredménye, az állami ösztönzők, valamint a vállalatok kommunikációja lehetnek e tekintetben a meghatározók (érdekesség, hogy a transzparencia viszont nem került a dobogósok közé).

A Front Page Communications egy független kommunikációs tanácsadócég, elsősorban stratégiai kommunikációs tanácsadásra fókuszál.

A kutatásban a piacot jól ismerő szakemberek vettek részt, összesen 32-en; több mint harmaduk nyilvános részvénykibocsátó vagy kibocsátást tervező személy. Az adatfelvétel egy online kérdőíven keresztül történt október 17. és november 5. között.

 

A jómód minden egyéb külsőségeivel is nyugodhatik ingadozó alapokon.