A kormány nem erősítette a bizalmat azzal, ahogy belenyúlt az állampapírpiacba, az EU-s pénzek sorsa is nagyon bizonytalan. A forint mindezt lerázza magáról, pedig korábban ezek a tényezők inkább gyengítették a kurzust. Mi az, ami most mindezek ellen hat mégis?
Az elmúlt egy hétben több olyan piaci esemény is volt, amit a befektetők is élénk érdeklődéssel követtek:
- A magyar kormány hirtelen belenyúlt a megtakarítási piacba. Itt nem is az adóemelések elsősorban az érdekesek az intézményi befektetőknek, hanem inkább az, hogy egyesek alapokat arra köteleztek, vegyenek állampapírt. Az ilyen, ráadásul előzetes kommunikáció és egyeztetés nélküli, lépések nem erősítik a befektetői bizalmat.
- Nem igazán haladunk jól az EU-s pénzek lehívásával, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a napokban már arról beszélt, hogy fel kell készülnünk az EU-s források nélküli létre, miközben Varga Mihály azt mondta, az EU-s pénzek kiesése esetére nincs B-terve a kormánynak a 2024-es költségvetésben.
- Recseg-ropog az optimista számokkal telepakolt költségvetés, amibe több adóemelést is elrejtettek. A piaci szereplők egyre inkább figyelik, elszáll-e a hiány.
- Az MNB mindeközben megkezdte a kamatvágási ciklusát, igaz, a folyamatot most nagyon jól előkészítették és a kommunikáció is nagyon következetes és feszes.
A fent felsorolt tényezők eddig inkább gyengítették a kurzust. Tegnap mégis egyéves csúcsára erősödött a forint az euró ellenében: 368 forint volt egy euró, a jegyzés azóta is a 370-es szint alatt van.
Jobbágy Sándort (képünkön), a Concorde vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük arról, vajon mi állhat a forinterősödés mögött és meddig tarthat ki a lendület. Az MNB kamatcsökkentési ciklusa kapcsán nem számítottak már májusban sem, és az elkövetkezendő időszakban sem arra, hogy az az árfolyamot érdemeben megmozgatja. „Az MNB kiemelten követi a kamatpiaci várakozásokat, ezt hangsúlyozza is a kommentárjaiban és a piac által már beárazott mértékű kamatcsökkentésekkel összhangban csökkenti a kamatot, továbbra is szigorú kommentárokkal kísérve – vagyis arra számítunk, hogy nem fogják meglepni a devizapiacot a vártnál nagyobb kamatvágással” – mondta a Forbes.hu-nak.
A forint ereje mögött ugyanakkor fontos tényező egy olyan trend, amiről a jó idő és a meleg beköszöntével kevesebbet beszélünk.
„Az utóbbi hónapok európai energia- (elsősorban földgáz-) áralakulása és a magyar fizetési mérleg javulása kifejezetten pozitívan hatott a forintra”
– emelte ki Jobbágy.
Hogyan tovább forint?
A fent felsorolt kockázati tényezők ugyanakkor erősödtek. Jobbágyék részben ezek miatt is további érdemi forinterősödésre a jelenlegi EUR/HUF szintekhez képest már nem számítanak.
„Ugyanakkor egyelőre még gyors visszagyengülésnek sem kell feltétlenül bekövetkeznie, hiszen ha például őszre az alapkamat szintjéig lecsökkentik az irányadó (májusban 18%-ról 17%-ra csökkentett) kamatot, azzal még mindig jelentős kamatelőnye marad a forintnak az euróval, de még a főbb régiós devizákkal szemben is, miközben az infláció addigra a régióhoz képest gyorsabb csökkenéssel ősz végére már 10% közelében lehet”.
Borítókép: Jobbágy Sándor a 100. Concorde podcast élő felvételén a Forbes Money Summit-on 2022 októberében. Fotó: Fekete Csaba
Címlapról ajánljuk