A fejünk fölött dőlhet el, mi lesz a forint sorsa: Brüsszel véleményére várunk az uniós források ügyében, az európai gázhelyzetbe pedig beleszólásunk sincs.
Egész jól kezdte a napot a forint, miután tegnap a kormány beszámolt a rezsirészletekről. Az euróval szembeni 398-as szinten van a hazai deviza, ennél jobban legutóbb épp múlt szerdán állt, amikor bejelentették a rezsicsökkentés csökkentését. Most is a költségvetési szigorhoz lehet köze a pillanatnyi árfolyamnak.
A forint-euró árfolyam az elmúlt 5 napban. Amikor a 398 már jó. Forrás és ábra: Google FinanceA rezsicsökkentés szűkítése az OTP Bank elemzői szerint az idén 500 milliárd forintnyi, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadásmegtakarítást jelent az államnak. A brutális költségvetési hiányunk fényében a piac méltányolja, hogy a magyar gazdaságpolitika nagy fordulatot vett: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is szigorít, és a kormány is igyekszik takarékoskodni.
Pedig mindez csak átmeneti gyógyír. A forint kapcsán a két igazi nagy kérdőjel:
- az uniós források sorsa
- és az európai gázhelyzet.
Miért hallgat Brüsszel?
„A kormány próbálja lépésre késztetni Brüsszelt, de ahogy nézem, Brüsszel nem sieti el a dolgot” – reagált Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető stratégája arra, hogy a magyar kormány folyamatosan kommunikálja: kész megegyezni a kérdéses uniós forrásokról. Az elmúlt hetekben több magas rangú kormánytag, köztük Orbán Viktor is utalt rá, hogy szívesen pontot tennének az ügy végére.
De Brüsszel egyelőre feltűnően hallgat.
„Persze, nyár van, de lehet, hogy egyébként sem sietnének semmivel”
– véli Móró. Brüsszel nyilván tudja, hogy nemcsak a költségvetés, hanem a forint szempontjából is nagyon fontos a források sorsa, könnyen lehet a feltűnő hallgatás csak politikai nyomásgyakorlás a kormányon.
Meglátjuk, szeptemberben mekkora lesz a tárgyalási hajlandóság. Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter már többször, legutóbb a HVG-nek mondta azt, hogy néhány hónapja maradt a kormánynak, hogy megegyezzen az Európai Bizottsággal a helyreállítási alap pénzeiről. Ha ez az év végéig nem történik meg, a pénzek 70 százaléka elvész. Navracsics azt is elmondta, hogy
a kormány berkeiben többször felmerült az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, pedig ha valami, akkor ez tabu volt az elmúlt években.
Nincs nagy gáz
A másik hangsúlyos tényező a forintárfolyamban az európai gázhelyzet. „Ha megnézed, az elmúlt fél évben mindig akkor gyengült nagyon a forint, amikor az orosz szénhidrogének Európába áramlása veszélybe került – mondta Móró. – Ilyen volt az olajembargó és most, az Északi Áramlat újraindítása is.”
A probléma ezzel, hogy az uniós forrásokkal és az inflációval ellentétben ez most egyáltalán nem rajtunk múlik, a fejünk fölött dől majd el, hogy lesz-e elég gáz Európában a télen. Móró hangsúlyozta: nem az a kérdés, hogy a magyar lakosságnak jut-e gáz, abból van elég.
„A kérdés, hogy a német ipar kap-e elég gázt, lesz-e felvevőpiaca a magyar gépjárműipari beszállítóknak, a magyar ipar nem kényszerül-e egy komoly fékezésre.”
Az MNB már szinte hatástalan
Móró szerint ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank már csak korlátozott hatással bír az árfolyamra. „Ha nem emelték volna drasztikusan az alapkamatot, már a 420-as eurót nézegetnénk, de az árfolyamot érdemben erősíteni már nem tudják.
Már a markáns kamatemeléseknek sincs akkora ereje.”
A jegybank folyamatosan azt kommunikálja, hogy nincs árfolyamcélja, de nyilván figyelemmel vannak az inflációval kéz a kézben járó forintárfolyamra. Virág Barnabás MNB-alelnök a legutóbbi kamatdöntő ülés után még a devizapiaci intervenciót sem zárta ki.
De lesz még kamatemelés, ez szinte biztos, a rezsicsökkentés megvágása be fog épülni az inflációba, csak még becslés sincs rá, mennyire fogja megemelni az árindexet. „Önmagában a kamatemelés képes arra, hogy drágítsa a forint shortolását, de hosszabb távon az uniós alku és a gázár lesz hatással a forintra.”
A külföldiek szétshortolnak minket?
Nincsenek közzétéve friss adatok a külföldi szereplők nettó pozicionáltságáról, az MNB legutóbbi ábrakészlete a június végi állapotokat mutatja. De ezek alapján nem látszik, hogy súlyos shortállomány épült volna ki a forint ellen. Az ábrakészlet lezárása (június 27.) után még 385 bázispontot emeltek az alapkamaton, szóval valószínűleg azóta sem nőtt érdemben a shortállomány.
A külföldiek szereplőnként összesített forint elleni és forint melletti pozíciójának alakulása. Forrás és ábra: MNB
De ez csak mellékes, a forint sorsát csak nagyon rövid távon képes befolyásolni. A középtávú kilátásokat egyértelműen a brüsszeli paktum és a gázhelyzet fogja befolyásolni. És ezekből, úgy tűnik, már egyik sem rajtunk múlik.
Brüsszel kapcsán a kormány már elmondta, hogy jelentős kompromisszumokra képes, a gázhelyet kapcsán pedig csak csendesen figyeljük, hogy döntenek a fejünk felett.
Annak ugyanis nincs nagy realitása, hogy magunk tudnánk kezelni a helyzetet. Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipar elemzője nemrég kollégánknak, Ács Gábornak a Millásreggeliben arról beszélt: a kormány terve, hogy növeli a hazai gázkitermelést, sok mindenre nem elég, míg a máshonnan való vásárlás is csak ideig-óráig oldja meg a hazai helyzetet. De az igazi probléma nem is a hazai helyzettel van, hanem az európaival. Pletser is hangsúlyozta: az európai gázpiac egységes, nincs olyan, hogy valahol van gáz, máshol pedig nincs.
A borítóképen Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
