Óriási hajrában van a dollár az euróval szemben, egy hete már át is lépte a bűvös paritást. De érdemes még dollárt venni vagy az euró elég lesz, hogy meneküljünk a forintból?
Saját magát fogja bevezetni az euró! Euróban árazzák szolgáltatásokat a cégek! – jönnek szembe a hangzatos szalagcímek, pedig a közös deviza sem a legjobb választás. A legfontosabb devizapárok ellenében mért, súlyozott euróindex egész évben kitartóan esik, az egy évvel ezelőtti 185 pontról már 170 alá is beesett – úgy, hogy igazából csak a dollár erősödik a devizakosárban.
Szóval az euró-forint keresztárfolyam csak azért alakul a forint számára kedvezően, mert a hazai deviza még az alapvetően gyenge eurót is alul tudja múlni.
A legbiztosabb nagy devizának most a dollár tűnik, a zöldhasú akkora hajrában van, hogy az euróval szembeni keresztárfolyam a 0,96-os szintet is elérte, ahol 2002, a dotcom-lufi kipukkanását követő válság óta nem járt.
Az euró-dollár keresztárfolyam. Forrás: TradingView
Már nyáron bőven látszott, hogy a monetáris széttartás miatt a zöldhasú az euró fejére nőtt. Először júliusban érte el a paritást, utána kicsit visszakozott, de a trend egyértelmű: a rendkívül szigorú és már jó ideje tartó monetáris szigorítás az Egyesült Államokban megalapozza a dollár erejét.
És hiába emeli már a kamatokat az Európai Központi Bank is, későn is kezdte, és le is van maradva a szigorítási ciklusban.
Akkor dollárra érdemes váltani?
Az energiaválság okozta recesszió valószínűleg mindkét térséget elé fogja érni, az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint viszont a várt visszaesés méretében nem lesz akkora különbség, ami döntő hatással lenne az euró-dollár árfolyamára, így
továbbra is a kamatokkal megtámogatott amerikai dollár dominanciája lehet a trend az euróval szemben.
Nem véletlen, hogy a forint ellen is a dollár hasít legjobban, jelenleg egy euróért „csak” 404, egy dollárért 420 forintot kell adni a bankközi devizapiacon.
De megéri még venni? Esetleg átrakni a devizamegtakarításokat euróból dollárba? Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint talán már nem, legalábbis nem egyértelmű. „A Fedtől és az EKB-tól is nagyjából 125 bázispontnyi kamatemelést vár a piac év végéig, nem fog nőni a kamatkülönbözet a két deviza közt.” Trippon szerint a Fed még 3-4 hónapos távban támogathatja a dollárt, de
jövő év közepétől már gyengülhet a dollár az euróval szemben.
Az Equilor elemzői is hasonlót jelöltek meg az idei, év végig dollár-euró keresztárfolyamra 0,96-os szintet jelöltek meg, a jövő évi becslés már a paritás, az euróval való egyenlőség.
De mi teszi olyan vonzóvá a dollárt?
A két deviza mozgását alapvetően a két jegybank befolyásolja: az amerikai Fed már márciusban elkezdte emelni az irányadó rátát az infláció ellen, míg az Európai Központi Bank csak júniusban, lóhalálában lépett. Az Egyesült Államok gazdasága már technikai recesszióban van, de a fontosabb makrogazdasági mutatókat tekintve alapvetően jó állapotban, míg az euróövezet gazdasága sérülékenyebb, sokkal közvetlenebbül hat rá a háborús bizonytalanság. A tengerentúlon már tetőzött az infláció, tehát a kamatemelések elérték céljukat, míg Európában még gyorsul.
Trippon Mariann azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy nem egyértelmű a helyzet, vannak, akik a további, érdemi dollárerősödésre fogadnak.
„Tegnap 0,96-on volt a bankközi keresztárfolyam, míg a kötési listán látszik: még 0,91-es szinten is volt kötés a devizapárra.”
Új lendületet a dollár valószínűleg akkor kaphatna, ha váratlanul meglódulna az amerikai infláció, azaz a vártnál is jobban emelné a Fed az alapkamatot. A másik tényező, ha a globális kockázatok megint súlyosan nőnének. Egy újabb covid-járványgóc, a háború több országra való kiterjedése, vagy az európai gázhelyzet drasztikussá válása mind a dollár malmára hajtanák a vizet.
