A kormány választási kiköltekezéséből adódó technikai jelenség miatt tűnik úgy, hogy megállt a bérnövekedés februárban. A helyzet nem ilyen rossz, de az inflációval egyik ágazat sem tudja felvenni a versenyt. A legjobban kereső szektorok között pedig meglepő szereplőkre bukkantunk.
Sokkoló hír közölt múlt hét szerdán szerdán a Központi Statisztikai Hivatal: a februári átlagkeresetek alig növekedtek Magyarországon, konkrétan a bruttó átlagkereset 0,8, a nettó átlagkereset pedig mindössze 1,2 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A helyzet akkor igazán lesújtó, ha mindezek mellé az inflációt is odatesszük: a pénzromlás üteme februárban 25,4 százalék volt, tehát a nettó reálkeresetek értéke (azaz a „kézhez kapott” fizetésünk vásárlóereje) 19,6 százalékkal csökkent.
Valóban annyira lesújtó a helyzet, hogy egy év alatt ötödével csökkent a fizetésünkből megvásárolható áruk és szolgáltatások mennyisége? Itt még azért nem tartunk, de az adatokból világosan látszik:
az infláció folyamatosan eszi a pénzünket és ezt a morzsolódást még a legjobban keresők sem tudják elkerülni.
Valóban stagnálnak a bérek?
A fizetések azért mutatják a stagnálás jeleit, mert a viszonyítási pont, 2022 februárja egyáltalán nem volt szokványos. Ekkor utalta ki a közelgő választások lázában élő állami költségvetés a honvédelmi és a rendvédelmi dolgozóknak járó „fegyverpénzt”, ami hathavi illetménnyel felérő egyszeri juttatás volt. A statisztika ezt az összeget úgy kezelte, mintha az említett dolgozók egy egyszerű bónuszt kaptak volna a munkáltatójuktól.
A fegyverpénz miatt tavaly februárban a közigazgatásban dolgozók lettek messze a legjobban kereső csoport a nemzetgazdaságban. A nettó átlagkeresetük 891 ezer forint volt, miközben a hagyományosan magas bérekkel működő IT-szektor is „csak” 507 ezres nettót ért el ugyanekkor.
Idén februárban jött a feketeleves: a fegyverpénz nélkül a közigazgatási szektor bérszintje visszasüllyedt a szokásos tartományba. Viszont a tavalyi rendkívüli hónaphoz képest ez 57 százalékos nettó fizetéscsökkenésnek felel meg.
A papíron hatalmasnak tűnő visszaesés az országos átlagot is lehúzta. A KSH számításai szerint a fegyverpénz hatását kiszűrve a nettó átlagkeresetek nem 1,2, hanem 16,4 százalékkal növekedtek februárban. Ezt támasztja alá az is, hogy a közigazgatáson kívül a többi nemzetgazdasági ágban többnyire kétszámjegyű mértékben emelkedtek a bérek.
A kedvezmények nélküli nettó átlagkereset éves növekedése nemzetgazdasági áganként (2023. február). Forrás: KSH
Akkor minden rendben lenne? Dehogy
Nade az összkép így sem túl rózsás. A béremelkedés mértéke ugyanis gyakorlatilag egyik ágazatban sem érte el a februári 25,4 százalékos inflációt:
- egyedüli kivételként az elhanyagolható súlyú bányászatban nőttek ennél jobban (30 százalékkal) a nettó keresetek,
- ezen kívül pedig a legjobb esetben is 19 százalék körüli mértékben emelkedtek a fizetések, például az iparban vagy az informatikában
A legutóbbi hónap kiemelése mellett érdemes arra is vetni egy pillantást, hogy a korábbi hónapokban mennyire tudtak lépést tartani a bérek az inflációval. Spoiler: semennyire.
Az alábbi grafikonon azt ábrázoltuk, hogy hogyan alakult a bérek inflációval korrigált vásárlóereje az elmúlt évben a 2022. januári helyzethez viszonyítva. Jól látható, hogy márciustól és különösen júniustól kezdve egy erős lefelé mutató trend bontakozott ki. Ősszel már egy ágazat átlagfizetéséből sem lehetett annyi árut és szolgáltatást vásárolni, mint tavaly januárban.
A nettó reálkereset alakulása 2022. január óta. (2022. februárban a közigazgatási bérek a fegyverpénz miatt 259 százalékra ugrottak fel.) Forrás: KSH, Forbes-számítás
Az év végén kifizetett bónuszok és teljesítményalapú juttatások néhány szektorban (mezőgazdaság, ipar, IT, pénzügy) ellensúlyozni tudták az infláció pénzégető hatását. Ám ezek csak átmeneti javulást hoztak, februárra már megint az infláció kerekedett felül. A magyar átlagfizetés februárban 8,7 százalékkal ért kevesebbet, mint 2022 januárjában.
Kik keresnek a legtöbbet?
A fizetések vásárlóereje mindenütt veszít az értékéből, ám ez nem jelenti azt, hogy bizonyos szektorokban ne lehetne sokkal jobban keresni, mint másutt.
- A sort az elmúlt hónapokhoz hasonlóan ezúttal is az infokommunikációs szektor vezette februárban, ahol átlagosan több mint 600 ezer forintot vittek haza az alkalmazottak a járulékok levonása után.
- Második helyen a pénzügyi ágazat (nettó 538 ezer forint),
- harmadik helyen pedig az energiaipar (504 ezer forint) állt.
A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset nemzetgazdasági áganként (2023. február). Forrás: KSH
A 353 ezer forintnyi nettó átlagkeresettől ugyanakkor néhány szektor jelentősen elmarad. A szociális ellátásban például mindössze 194 ezret keresnek, de a vendéglátásban is 231 ezer forint az átlagfizetés.
Az adatok ugyanakkor nem csak a nagy nemzetgazdasági ágakra, hanem a jóval részletesebb szakágazatokra is rendelkezésre állnak a KSH-ban.
Milliós nettó fizetésre mindössze egy helyen számíthattak februárban. A külügyi területen dolgozók (többnyire diplomaták) ugyanis átlagosan 1,2 millió forintot kerestek,
ebbe beletartoznak a Külügyminisztérium alkalmazottjai és a külföldi szolgálatot teljesítők is.
- Második helyen egy másik állami szervezet, a jegybanki tevékenység áll (897 ezer forint),
- a dobogó harmadik fokát pedig az alapkezelők foglalják el (851 ezer forint).
Az élbolynál fontos megjegyezni, hogy átlagokról beszélünk, amit a kiugróan magas fizetések jelentősen torzítanak felfelé. (A korrekt megoldás a medián kiszámítása lenne, de erre nem érhetőek el ágazati bontásban KSH-adatok.) Még erősebb ez a jelenség akkor, ha eleve kis létszámú ágazatról beszélhetünk. A legjobban kereső ágazatokban 1000-1500 fő dolgozik, ami eltörpül például a 750 ezres nettóval bíró „számítógépes programozás” 35 ezres létszáma mellett.
