Aki Ausztriában szeretne dolgozókat toborozni, annak közel négyszeres bérköltségekkel kell számolnia, mint a határ innenső oldalán.
Nagyot drágult tavaly a járulékokkal együtt számolt munkaerőköltség Magyarországon, de így is az egyik legolcsóbbnak számít az EU-ban – írja a G7. Ez az euró-forint árfolyam ingadozásának is köszönhető. Hiába nőttek tehát forintban számolva átlagosan 14 százalékkal a bérek és a járulékok, euróban csak 4 százalékot tett ki a növekedés.
Tavaly messze a forint gyengült a legnagyobb mértékben az euróval szemben az európai fizetőeszközök közül. A Magyar Nemzeti Bank tehát olcsóbbá tette az itthon jelen lévő, de bevételeiket elsősorban euróban realizáló multinacionális cégek számára a magyar munkaerő költségeit. A magyar kis- és középvállalkozások munkaerőköltségei ugyan nagyot nőttek, a multiknál ugyanez a folyamat ugyanilyen összehasonlításban mérsékeltebb maradt.
A visegrádi országok is elhúztak
Az Eurostat adatai szerint a magyar dolgozó bérköltsége tavaly átlagosan 10,7 euró volt. Ez csak kicsivel haladta meg a 9,5 eurós román és a 8,2 eurós bolgár munkaerőköltséget. Ezeknél a számoknál a szlovák és cseh munkaerőköltség is jóval magasabb volt, (15,6 és 16,4 euró óránként), és bár kisebb mértékben, de a lengyel munkaerő is drágább volt a magyarnál (12,5 euró óránként).
Ausztriában az átlagos munkaerőköltség a magyar közel négyszerese, 39 euró volt. Ez megfelelt a nyugati tagállamokra jellemző 35-40 eurós adatokkal. A rekordot Luxemburg tartja 50,7 euróval, és Dániában, valamint Belgiumban is bőven 40 euró felett lehetett számolni óránként.
A dolgozó azonban ebből mit sem érez, számukra a vásárlóerő-paritáson számolt nettó mediánjövedelem az érdekes. Ebben az összehasonlításban Magyarország eggyel jobb helyen szerepel, Románia és Bulgária mellett Görögországot is megelőzi. Lengyelországban, Csehországban, vagy Észtországban azonban így is nagyságrendekkel több fogyasztást tesz lehetővé a mediánfizetés, mint Magyarországon.
