Az Easyjet hivatalosan is megerősítette azokat a lapértesüléseket, amelyek arról szóltak, hogy felvásárlási ajánlat érkezett a társaságra. Az ajánlattevő kilétét ugyan nem árulták el, de a piacon tényként kezelik, hogy csak a Wizz Airről lehetett szó. Noha ezeket az értesüléseket a Wizz sem kommentálta, nehéz másra gondolni. Igazából nincs is más a piacon, aki azonos géptípussal repül és a pénzügyi helyzete lehetővé tenne vásárlásokat.
Szűk három éve a következő évek piaci esélyeiről is kérdeztük interjúnkban Váradi József Wizz-vezért. Arra a kérdésre, hogy öt év múlva biztos a Wizz lesz-e a harmadik legnagyobb európai diszkont légitársaság a Ryanair és az Easyjet mögött, ezt válaszolta:
“akkor leszünk a harmadik, ha ők is el tudják mondani magukról, hogy öt év múlva még egyben lesznek. A Ryanairről ez elhihető, az easyJettel kapcsolatban viszont már feltehető ez a kérdés.”
Az már a járvány előtt évekkel is nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a két ultra fapados, a Ryanair és a Wizz Air sokkal alacsonyabb költségszinten, sokkal hatékonyabban működik, mint a Easyjet. A mostani válsághelyzetben a légitársaságok számára a túlélés lett a tét és az Easyjet különösen nehéz helyzetbe került. A nemzeti légitársaságokat gigantikus támogatásokkal segítették az egyes államok, az Easyjet mögött viszont nincs állam, saját erőből kell átevickélnie a krízisen. Ez már csak azért is nehéz, mert sokkal kisebb tartalékokkal futott bele a válságba, mint a két ultra.
A Wizz Air az egyedüli nagy légitársaság Európában, amely idén nyáron elérte a covid előtti kapacitásait. Ehhez sok új bázist és útvonalat kellett nyitnia, mert a korábbi útvonalainak nagy részén sokkal ritkábban tud csak repülni a jócskán visszaeső, majd csak lassan növekvő kereslet miatt. A saját alapítójával is háborúskodó Easyjet most azért küzd, hogy a járvány előtti kapacitása 60 százalékára vissza tudjon jutni, közben próbál csak nyereséges útvonalakat repülni, hogy ne égessen további casht. Már egyszer bevont tőkét a válság alatt, de újra finanszírozásra szorul, ezt a helyzetét látva lépett fel érdeklődőként a Wizz.
A két cég teljesítménye közötti különbséget kiválóan mutatja, hogy az Easyjet flottája több mint kétszer akkora, de a Wizz piaci értéke mégis nagyjából másfélszer akkora, mint a brit vállalaté.
A két cég üzleti modellje között sincs már akkora különbség, mint korábban. Már a Wizz sem kizárólag másodlagos repterekre jár, hanem kimondottan rámászott az Easyjet fő piacaira, útvonalaira is mind az Egyesült Királyságban, mind Olaszországban. Mivel a költségszintje több mint 20 százalékkal alacsonyabb, ebben a versenyben egyre inkább a Wizz áll nyerésre.
Az Easyjetnél ezzel nyilván nem értenek egyet, azt mondják, hogy a részvénycserés ajánlat nagyon alulértékeli a céget. Inkább küzdenek tovább, be is jelentették az újabb tőkebevonást, a meglevő részvényesek a piaci ár alatt 36 százalékkal jegyezhetnek új részvényeket. Erre a hírre 10 százalékot zuhant a papír árfolyama a csütörtöki kereskedésben, pedig egy 400 millió dolláros hitelkeretet is bejelentettek.
Mindkét cég, meg persze a magyar utazók számára is rég várt jó hír lehet, hogy a brit kormány hajlandónak mutatkozik változtatni az egyszerre nagyon szigorú, de közben az egyes országok besorolását a járványhelyzettől szinte függetlenül össze-vissza változtató beutazási szabályain. Ha az unióban általánossá vált rendszerhez közelítenek, az jókora lökést adhat a brit turizmusnak, erről a következő napokban születhet döntés.
