Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Felrobbant a koronavírus hírére egy japán egészségügyi maszkokat gyártó cég árfolyama

Optimizmus uralkodik a piacokon, de rázós év lehet 2020: a jegybankok impotensek, a EU-nak az USA-val és a kilépett britekkel is meg kellene egyezni a kereskedelemben, Magyarországon pedig a folyó fizetési mérleg többletének elolvadása nyomasztja a forintot. Nem beszélve az olyan előre nem látható kockázatokkal, mint amilyen most a koronavírus. A Concorde Értékpapír elemzői ezekre figyelnek 2020-ban.

„Ha még két–három hét múlva is a koronavírusról fogunk beszélni, az tényleg azt jelenti, hogy komoly a baj, az pedig a világgazdaság teljesítményén is meg fog látszani” – hangzik el Le Phuong Hai Thanh elemzési üzletágvezetőtől a Concorde Értékpapír Zrt. befektetői körképén. Alapvetően a Concorde elemzői újságírókat hoztak képbe, mit várnak a 2020-as évtől, nem meglepő módon hamar szóba került a koronavírus – holott ha ugyanezt az eseményt mondjuk december végén tartották volna, nem hiszem, hogy a legnagyobb kockázatok között szerepelt volna egy világméretű járvány lehetősége a 2020-as évre.

Erről egyből beugrott, ahogy Nagy Zsolt kollégám egyik péntek délután az elmúlt időszak nagyobb katasztrófáit csekkolta Google Trendsen, hány ember keresett rájuk. Gyakorlatilag mindegyik esetben ugyanaz volt a fel- és lefutása a kereséseknek: körülbelül 7 napig tartott az emberiség figyelme, utána visszaállt az átlagos szint.

Az emberi psziché már csak ilyen, egyszerre csak egy dolgon tudunk kollektívan aggódni. Nemrég még az amerikai–iráni konfliktuson és egy 3. világháború kitörésén parázott a világ, előtte meg az ausztrál erdőtüzek miatt aggódott mindenki. Most a koronavírus körüli hírverés mellett szinte alig figyelünk arra, hogy a héten amúgy megtörténik a brexit.

A felfokozott hangulatra Móró Tamás vezető stratéga dobta be a legszemléletesebb példát:

egy egészségügyi arcmaszkokat gyártó japán cég, a Kawamoto tőzsdei árfolyama gyakorlatilag felrobbant januárban, az árfolyam meghatszorozódott az év eleje óta.

A tokiói tőzsdére bevezetett, amúgy nem túl izgalmas cég részvényára a korábbi stabil 500 jen körülről ma már túllőtt a 3000 jenen is a Bloomberg csártja szerint.

A higgadt szemmel tekintve egyelőre még nem látszik, mi lesz a kifutása a kínai Vuhan környékén kitört, de már Kínán kívül is megjelenő járványnak, és milyen gazdasági hatása lesz. A befektetőknek mindenesetre a 2003-as SARS-járvány juthat az eszükbe, ami a mostani koronavírussal rokonságban áll (az eddigi adatok alapján a SARS-nak magasabb volt a halálozási aránya, de a mostani koronavírus gyorsabban terjed). Akkor a kínai vezetés nem a legjobban kezelte az elharapózó járványt, sokáig titkolta a tényét, kimutathatóan visszavetette 2 százalékkal Hongkong GDP-jét.

Napos idő, gomolyfelhőkkel

A 2020-as évre alapvetően pozitívak a kilátások, ezért sem volt tartós esés a tőkepiacokon sem az iráni helyzet, sem a koronavírus miatt. A tavalyi első félév feldolgozóipari megtorpanás azóta kisimult, a világgazdaság nőni fog, még ha várhatóan lassuló ütemben is. Erre pozitívan reagálhatnak a fejlődő piacok és Kína. Az optimista amerikai pozicionáltság miatt 2020-ban a tikos favorit Európa lehet, azon belül is a régiós vállalatok újabb remek éve jöhet.

Időjárási analógiával úgy festette le a képet Gyurcsik Attila befektetési igazgató, hogy a nap szépen süt, de a horizonton gyűlnek a gomolyfelhők, amiket nem lehet figyelmen kívül hagyni.

A legnagyobb kockázatok most a piacon a Concorde Értékpapír elemzői szerint:

  • Jegybanki impotencia: alacsonyak a kamatok, nincs (nagy) tér lazítani, ha valami gond lesz a gazdaságban.
  • Az értékelési szorzószámok tágulását nem követték le a vállalatok eredményei (magyarul a profitbővülés, amit már beáraztak a befektetők, csalódást okozhat).
  • Az amerikai elnökválasztás, ha a demokrata párt elnökjelöltje a balszárnyról jön.
  • EU–USA kereskedelmi vita: csodaszámba menne, ha idén meg tudnának egyezni a felek egy kereskedelmi egyezményről. Nagyon távol vannak az álláspontok, az unió az agrárágazatát védi és megadóztatná az amerikai techcégeket, az USA pedig az autókra vetne ki büntetővámokat.
  • Brexit-utóélet: a britek 2020. január 31-ével kilépnek az EU-ból, de az Egyesült Királyság és az unió közötti kapcsolat rendezésében semmit nem haladtak előre. Ahogy Kovács Krisztián fogalmazott: újra merevek az álláspontok, méltatlanul háttérbe szorultak a részletek, de semmit nem oldottak meg korábban. Azon kívül, hogy tényleg kilépnek. A márciusi tárgyalások megint nulláról indulnak, és van rá 9 hónap decemberig. Ősszel borítékolható egy no deal 2.0 válság.
  • Globális járvány: egy esetlegesen elhúzódó koronajárványt a világgazdaság is megérezné, főleg a szolgáltatószektor (turizmus) a lemondott utak és fogyasztás miatt.

Mi lesz Magyarországgal?

Magyar gazdaságot tekintve a legfontosabb megállapítások és kilátások:

  • Stabil a gazdasági növekedés, még ha kisebb is várható, mint 2019-ben.
  • A német és a magyar ipari termelési adatok elváltak egymástól. Úgy néz ki, hogy a magyar autószektor kevésbé érezte meg a német recessziót, aminek a fő oka, hogy pont ide szervezték ki Németországból a termelést.
  • Eltűnt a folyó fizetési mérleg többlete, már nem nettó exportőr a magyar gazdaság.

Ez meg is látszik a mostani forintgyengülésen. Az idei évre jósolt 2–3 százalékos gyengülést az euróhoz képest már mostanra közel teljesítette a forint. Azt hozzátették még, hogy tíz évvel ezelőtt sokkal kellemetlenebb lett volna a forintgyengülés a devizaadósság miatt, most inkább versenyképességet javít és az infláción sem érződik a hatása.

A korábbi exporttöbblet forintkeresletet jelentett, az eltűnésével kiszolgáltatottabbá vált a spekulánsoknak. Móró Tamás szerint a mostani gyengülés túlzó lehet, normalizálódhat az árfolyam, de itt az egyik legkisebb a reálkamat a világon, erősödésre azért az év folyamán nem számítanak.

Önálló sztorik a magyar tőzsdén

A budapesti tőzsde teljesítményére nem lehet egy makrotrendet ráhúzni, önálló sztorik voltak. Ez a helyzet a nagyokkal:

  • OTP: tavaly év végén nagyon felhúzták, az árfolyam most visszaállt a korábbi szintre, de még így is szépen emelkedett. Hoszabb távon is pozitív a kilátás, bővül a hitelezés és a lakossági fogyasztás.
  • Mol: a mostani közhangulatban nem túl csábító, hogy olajt finomít és műanyagot gyárt. Még annak fényében sem, hogy az iparágban fenntarthatónak és előremutatónak számít a versenytársakhoz képest. A legnagyobb kihívás, hogy valamilyen pozitív, zöldebb üzenetet alakítson ki magáról.
  • Richter: berobbant a saját fejlesztésű Vraylar készítmény az USA-ban, összesen 1 milliárd dolláros értékesítéssel partnereken keresztül. A cariprazimot tartalmazó gyógyszer önmagában akkora hasznot hozhat, mint korábban a teljes profit.
  • Telekom: a pénzügyi eredmények és fundamentumok hiába javultak, a részvényárfolyamban ez nem jelenik meg.

 

„Kiélvezem, ami van, és keményen dolgozom, hogy legyen.”