Először kaphatunk komplex képet arról egy kutatásból, mennyire és hogyan működik a kormány felelősség-áthárító stratégiája. Az is kiderült mi a közös a tiktokkerekben meg a Blikk-fogyasztókban.
November végén jelent meg a Policy Solutions legfrissebb kutatása a magyarok problématérképéről, amiből az általános tendenciák mellett kiderült az is, hogy az egyes pártpreferenciákhoz tartozó csoportok milyen főbb problémákkal küzdenek az életükben és hogy ezekért kiket tartanak felelősnek.
A kutatásról Bíró-Nagy András (borítóképünkön), a Policy Solutions igazgatója beszélt az Új Egyenlőségnek.
A 2023 szeptemberében történt adatfelvétel során a magyarok helyzetértékelésén túl a kialakult válsághelyzet felelőseiről és a jövőre vonatkozó személyes és politikai jövőképről is kérdeztek a biztosok. A kutatás gerincét képző, évek óta mért problématérkép mellett új kategóriaként belekerültek az önkormányzatok értékelését célzó kérdések is, ahogyan a pártszimpatizánsok véleményét is megkérdezték az általuk támogatott párt munkájáról.
Nem meglepő módon a megélhetési válság köré rendeződött az idei kutatás, de más témákról és csoportokról is derültek ki nem várt részletek, többek között a Blikk olvasóiról.
Súlyosabb a válság, mint a covid alatt
Az elmúlt egy év fő problémáját a megélhetési gondok jelentették a magyarok számára. A második legégetőbb problémaként az egészségügyi ellátás problémáit jelölték meg a válaszadók, míg a harmadik helyen, a megélhetéssel erős kapcsolatban álló alacsony bérek okozta problémák végeztek.
Forrás: Policy Solutions
A meglepő eredményt nem a megélhetési gondok megjelenésével hanem annak súlyossága jelenti. Az inflációs válság sokkal több embert érint, mint a koronavírus okozta leállások: a 2023-as évben többen számoltak be anyagi helyzetük romlásáról, mint az elmúlt években bármikor.
Kik jártak a legrosszabbul?
A kutatás több paraméter szerint vizsgálta a válaszadókat: településtípus, kor, iskolai végzettség, vagyoni helyzet és médiafogyasztás, ezen utóbbi újdonságnak számít a felmérés történetében.
Forrás: Policy Solutions
Szociológiai szempontok alapján a Fidesz szavazóbázisát érintette legrosszabbul a válság:
azokban a társadalmi csoportokban tűnik úgy, hogy a megélhetési válság nagyobb erővel köszöntött be, és többen is mondják a körükben, hogy az anyagi helyzetük romlott és nem is számítanak különösebben nagy fordulatra a következő időszakban, ahol egyébként a Fidesz túlreprezentált.
Bíró-nagy andrás
A szakértő szerint a válság hatására tapasztalható volt egyfajta lemorzsolódás, de minimálisnak mondható, a válság előtt mért 50-52%-os kormánypárti támogatottságot jelenleg a legtöbb kutatóintézet 45% környékére becsli.
A médiafogyasztási adatok az idei évben a fenti ellentmondást feloldásának szándékával lettek mérve.
A Fidesz felelősség-áthárító mechanizmusa már-már zsurnalisztikai klisé, ám egy ilyen mély válságban ilyen erős tudományos megalapozottsággal még nem volt mérve ez a hatás.
A propagandamédia torzítása jelentősen kiütközött a válaszadók valóságérzékelésében.
SOROS, MIGRÁNS, SOROS
Kormánypárti és kormánykritikus válaszadók csoportjait összehasonlítva megdöbbentő eredményekre jutottak a kutatók, amikor a gazdasági válság felelőséről kérdeztek. A válaszadóknak öt tényezőt kellett értékelniük: a magyar kormányt, az Európai Uniót, az orosz-ukrán háborút, a multinacionális cégeket és az Egyesült Államokat.
A fideszesek szerint három fő tényező határozza meg a magyar gazdaságot nagyjából egyenlő mértékben: a kormány (42%), az EU (42%) és a ukrajnai háború (40%).
Forrás: Policy Solutions
A „szankciós infláció” fogalmának bevezetése valamint a háború okolása a gazdasági nehézségekért szépen lassan átvezette a kormánypárti választókat egy olyan világba, ahol a kormány, hol egyenlő félként, kompetenciát mutatva, hol a legkisebb királyfiba bújt igazság-hérosz népmesei szerepében tetszeleg.
A gazdasági euro-szkepticizmus előtérbe került. Nem véletlen.
Az ellenzéki szavazók a kormányt okolják a válságért. 59%-uk szerint a kormány felelőssége a jelenlegi gazdasági helyzet, míg csupán 34%-uk tartotta az EU-t valamilyen formában felelősnek.
Forrás: Policy Solutions
Összességében a fidesz-szavazók gazdasági helyzete, életszínvonala folyamatosan romlik, legtöbbször súlyosabban, mint az ellenzéki szavazóké, de szerintük mégsem a tizenhárom éve alkotmányozó többséget maga mögött tudó kormány a felelős, hanem az EU és Ukrajna.
A gazdasági euro-szkepticizmus részét képezi a kormánypárti szavazók Uniós forrásokhoz fűződő viszonya. A fideszes válaszadóknak semmilyen elvi problémájuk nincs az EU-s források megérkezésével, a tárgyalásokat sürgetnék. A látszólagos ellentmondás Bíró-Nagy szerint úgy oldható fel, hogy egy erőforrásharcként definiálja a kormány és annak szavazótábora a magyar-EU-s konfliktust, a lehető legtöbb pénz elhozása a feladat, a lehető legkevesebb megegyezés, befizetés és politikai azonosulás árán.
A szakértő szerint a szintlépés nem a gazdasági euro-szkepticizmus előretörésében érhető tetten, hanem akkor, amikor a fidesz-szavazók szemében
a hazai gazdasági nehézségekért is az Unió a felelős.
Mégiscsak van valami közös a Blikk-generációban és a tiktokkerekben
A félelem.
Tavaly ősszel jobban féltek a háborútól a válaszadók, mint idén. A médiateret azóta már több más globális ügy is takarja, ezért alakulhatott ki idén őszre a teljes pályás letámadás az EU intézményrendszerei és a Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ellen.
A friss kutatás nem csak a meglévő veszélyforrásoktól való félelmet mérte, hanem a potenciális globális vészhelyzetektől való félelmet is, mint pl. atomháború, klímakatasztrófa, újabb világjárvány. Az eredmény megdöbbentő:
Félelem kérdésében a két felülreprezentált csoport a trash-bulvár fogyasztói (Blikk, Bors) és a rövid-videós platformok felhasználói (Instagram, Tiktok). Az egyetlen kivételt a vizsgált médiumok közül a kormánypártira hangolt Origo.hu jelenti, ahol is a bulvár termékekkel egyszintű félelemérzet volt mérhető. Ez abból a szempontból talán nem is meglepő, hogy az Origó címoldalán rengeteg a bulvár, sőt a szoftpornó.
Az általános mentális egészségére az embereknek nincsen jó hatással az, hogy ha valaki bulvárt fogyaszt, ha nagyon sok közösségi médiát fogyaszt, illetve hogy ha nagy dózisban fogyasztja az olyan propagandatermékeket, mint az Origo.
– foglalja össze kutatásának új eredményeit Bíró-Nagy.
