Történetének legnagyobb szakadását könyvelte el a Dow Jones iparindex tegnap, persze csak ha a pontban mérjük: majdnem kerek kétezer pontot veszített. De százalékban mérve is csak egy paraszthajszálnyi választotta el attól, hogy beférjen az all time top 10-be. Ehhez 7,84 százalékos omlás kellett volna, de a nap végi csúnya beöntés után is megállt a számláló 7,79-nél. Ez is brutális, az elmúlt 30 évben csak egyetlenegyszer zuhant ennél nagyobbat a legismertebb amerikai tőzsdeindex és az is nagyon közel volt a hétfőihez: 2008. október 15-én 7,87 százalékos veszteség lett a vége.
Ezt a cikket március 9-én publikáltuk. Mivel a koronavírus-járvány miatt a helyzet napról napra változik, lehet, hogy ez ebben a cikkekben foglaltak már elavultak.
Ha már összevetés a 2008-as nagy pénzügyi válsággal: a pánikszerű eladások mértéke az index teljesítménye alapján lehet nagyon hasonló, de a piaci helyzet teljesen más most. Akkor hirtelen leállt a pénzügyi rendszer, ezt követte a tőzsde omlása, majd jött a kereslet durva visszaesése.
Most a koronavírus miatt a kereslet omlott össze pillanatok alatt néhány fontos szektorban, ezt követi most a tőzsde szakadása.
A kérdés nyilván az, hogy mekkora visszaeséssel ússzák meg ezt a cégprofitok, illetve mekkora GDP-töréssel a teljes világgazdaság. A jelenlegi várakozások átlaga alapján egy-két negyedéves sokk várható, a kiesés nagyobbik része ledolgozható az év második felében, így gyors visszapattanás jöhet és csak fél százalék körüli negatív GDP-hatás globálisan.
A hétfői tőzsdei zuhanás érdekessége, hogy lényegében a hétvégén következett be. Pénteken a Wall Street a nap végén kissé érthetetlen módon komoly erősödésbe kapcsolt, fele veszteségét ledolgozta, pedig az olajár már akkor is 10 százalékot zuhant, miután az OPEC és Oroszország nem tudtak megegyezni az utóbbi által javasolt újabb koordinált kitermeléscsökkentésről. A hétvégén újabb rossz hírek érkeztek a koronavírus terjedéséről, ami az olajpiac esetében a kereslet további szűkülését jelenti. A kínálati oldalon pedig az okozott robbanást, hogy Szaúd-Arábia egyoldalúan jelentősen csökkentette az árait áprilisra, hogy ezzel is növelje piaci részesedését. Mivel ez elsősorban Oroszországnak szólt, hétfőre virradóra megjelentek az első szalagcímek, hogy kitört az olajháború.
Amikor a kereskedés elkezdődött az olajjal, további döbbenetes zuhanás következett be, 30 százalékot szakadt, lényegében összeomlott az árfolyam. Ilyenre utoljára 1991-ben, az Öböl-háború kitörésekor volt példa. A tőzsdék már erre reagálva nyitottak Ázsiában 6-7 százalékos mínuszban, Európában 7-10 százalék volt jellemző. Napon belül csak nagyon szerény mértékben sikerült mérsékelni a veszteségeket, a nap végén pedig Európában és a Wall Street-en is az eladók kerültek többségbe, így alakultak ki zárásra is a hatalmas, jellemzően 7-8 százalékos (a kanadai, a brazil és olasz tőzsdén kétszámjegyű) mínuszok.
A budapesti BUX hozta az átlagot, 7,55 százalékot veszített úgy, hogy a Mol közel 12 százalékot zuhant, az OTP kicsit átlag felett, a Telekom és a Richter beérte 2-3 százalékkal.
Ezzel a Richter – egyetlen részvényként a pesti tőzsdén – még pluszban maradt három hónapos időtávon.
A hétfői zuhanással a világ vezető tőzsdeindexei lejöttek a historikus átlagos értékeltségi szint feletti zónákból az átlag körülre, vagy kissé alá. Ez azt jelenthetné, hogy már sehol nincs túlértékeltség, ha pedig innen folytatódik az esés, alulértékeltté válnak a papírok. Ami miatt ezt mégsem lehet kijelenteni, az az, hogy ez a számítás még döntően a koronavírus terjedése előtti időszak profitvárakozásain alapul. Márpedig sok cégnél elég komoly mértékű nyereségkiesés várható, csak még kevesen adtak ki erről közleményt. Olyan gyorsan történik minden, akkora a bizonytalanság, hogy maguk sem tudják reálisan megbecsülni, hogy mennyi lesz a kiesés, mit írjanak a profit-warningba.
A piacok sorsa most lényegében a kormányok kezében van. A jegybankok sokat már nem tehetnek, a lehető leglazább monetáris kondíciókat, teljes támogatási eszköztárat már beárazta a piac. Fiskális oldalról kellenek élénkítő és cégmentő lépések, jönnek is egyre több országból ezzel kapcsolatos bejelentések. Mindenki felismerte, hogy a legsúlyosabban érintett iparágakban a likviditás biztosítása igen fontos, tipikus példa, ahogy a német kormány a jegyárbevételek összeomlásával küzdő Lufthansa hóna alá nyúl.
Emellett természetesen a víruspusztítás megfékezése is jórészt az államok által hozott intézkedéseken múlik.
A járvány lefolyásával kapcsolatos piaci alapforgatókönyv szerint heteken belül túl lehetnek a jelenlegi európai gócpontok (Olaszország és Németország) a krízis mélypontján, de beléphetnek új országok is a körbe, a melegedés hatására az eddigieknél gyorsabb lefolyású járvánnyal. Az ettől eltérő kimenetelek mozgathatják elsősorban mindkét irányba a tőzsdéket a következő hetekben.
