Budapest és a megyeszékhelyek lakossága csökkent, az agglomerációé és kisebb településeké nőtt a járvány alatt. A fővárosban már ötödik éve csökken a népesség.
Budapest lakossága 2020-ban majdnem 13 ezer fővel csökkent, és a megyeszékhelyeken is kevesebben éltek 2021 januárjában, mint egy évvel ezelőtt. Az érintett városok agglomerációjában viszont sok település gyarapodott, derül ki az ingatlan.com elemzéséből.
A fővárosban már ötödik éve csökken a népesség, utoljára 2015 és 2016 januárja között bővült a Budapesten élők száma.
A nagyvárosi lakosságszámok csökkenését részben az agglomerációs övezetekbe történő kiköltözés okozza, ami a nagyvárosi lakásárak emelkedésének is köszönhető. Fontos azonban, hogy a bővülés az odaköltözések mellett a természetes növekedést, vagyis a születéseket és halálozások különbségét, valamint az egyéb okokból történő lakcím-bejelentkezéseket is magában foglalja.
A településeken látható változás az ingatlanárakat is befolyásolja. A 2014-ben elindult drágulás 2020-ra Budapesten szinte megállt, a többi nagyvárosban pedig lassabb ütemben folytatódott. A lakásdrágulás pedig a kiköltözési hullámot is felerősítette a legfelkapottabb városokból az agglomerációs övezetekbe. A lakosok számának növekedése a lakóingatlanok árára is hatással volt: a Győr-Moson-Sopron megyei Rajkán, ami a tavalyi népességbővülési ranglistát vezeti idén május közepén 489 ezer forintos négyzetméteráron kínálták eladásra a lakóingatlanokat, ami 20 százalékos drágulást jelent a 2020 januári szinthez képest.
Rajkát a toplistán fővárosi agglomerációs települések követik, többek között Érd, Gyömrő és Nagytarcsa, Délegyháza, Veresegyház, Dunaharaszti, Szigetszentmiklós.
A települések népessége itt 1-8 százalékkal (300-600 fővel) emelkedett éves összevetésben 2021 elejéig.
Népszerű a kert
A járvány miatt elrendelt korlátozások hatására egyre többen kezdtek érdeklődni a kertesházak iránt. Emellett a korábbi években megkezdett családiház-építkezések felgyorsított befejezése is szerepet játszott a nagyvárosok vonzáskörzeteiben látható növekedésben.
A megyeszékhelyek többségében az egy év alatt bekövetkezett népességcsökkenés ellenére emelkedtek az árak, ahogy a népességgyarapodást elkönyvelő agglomerációs településeken többségében is. Ez a látszólagos ellentmondás azzal magyarázható, hogy a nagyvárosok népessége viszonylag alacsony mértékben csökkent, így azért bőven maradt kereslet az adott városban.
Borítókép: Johnny Vigersten / Unsplash
