Egymás után jelentették be a bankok, hogy a 2025-ös inflációs díjelemés előtti szintre állítják vissza a banki szolgáltatások költségeit.
Mi történt? Nagy Márton árstoppal fenyegette meg a bankokat, ha azok nem csökkentik a lakosság banki költségeit. Úgy látszik, hogy célba értek a miniszter szavai, sorban jelentik be a pénzintézetek, hogy a jogszabályban lehetővé tett inflációkövető díjemelés mértékével csökkentik az ügyfelek költségeit. Csakhogy a legnagyobb tételt a tranzakciós illeték felemelése jelenti, amit viszont a kormánynak kellene elengednie. A bankok megegyeztek az MNB-vel is, az ötpontos csomag részeként egy ideig ingyenes lesz az alapszámla – írja AzÉnPénzem.hu
Miért drága a bankolás? A banki költségek a kormány intézkedései miatt emelkedtek:
– 2013-ban bevezették a tranzakciós illetéket.
– Ezt a tételt azóta kétszer emelték, legutóbb nyáron.
– Ez után lehetővé tették a bankoknak, hogy díjaikat utólag, az előző évi infláció mértékében emeljék.
– Ennek megfelelően 2023-ban 14,5 százalékos, tavaly pedig 17,6 százalékos emelést hajtottak végre.
Léptek a bankok. Azok a bankok, melyek már végrehajtották a 2025-ös inflációs díjemelést, sorban jelentették be, hogy visszaállítják az emelés előtti árszintet. Az OTP kezdte a sort, majd csatlakozott az MBH, a Raiffeisen, a K&H és a CIB. A Gránit Bank pedig arról adott ki közleményt, hogy nem emelte a díjakat 2025-ben.
