Nagyon jól jön a kkv-hitelpiacnak a Széchenyi Kártya Program egyes konstrukciónál – két lépcsőben – végrehajtott kamatcsökkentés, hiszen tavaly gyakorlatilag csak stagnálásra futotta az új folyósításoknál, az élő szerződések száma pedig jelentősen visszaesett 2024-ben. A kamatcsökkentések nagy nyertesei a beruházási hitelek és a lízingkonstrukciók lehetnek a programon belül.
(A szerző a BiztosDöntés.hu alapítója, pénzügyi szakértő. Korábbi írásai itt olvashatók.)
E hónap elejétől tovább csökkentek a Széchenyi Kártya Program MAX+ egyes konstrukcióinak kamatai: ez azt jelenti, hogy a beruházási célú finanszírozásnál három százalékra mérséklődött a vállalkozásokat terhelő éves kamat.
A Széchenyi Kártya Program kondícióinál először múlt ősszel változtatott a kormány: a beruházási típusú termékeknél 5-ről 3,5 százalékra csökkentették az éves kamatot. Idén március elsejétől pedig tovább alakítottak a feltételrendszeren: a Magyar Bankszövetség és a Széchenyi Kártya konstrukciókat közvetítő KAVOSZ Zrt. vállalták, hogy további 0,5 százalékponttal csökkentik úgy, hogy a módosítást kiterjesztik a fix kamatozású szabad felhasználású hitelekre (Széchenyi Kártya Folyószámlahitel, Likviditási hitel) is.
Mindezek nyomán a Széchenyi Kártya Hitelek még vonzóbbá váltak a finanszírozási lehetőséget kereső kis- és középvállalkozásoknak: a beruházási típusú hitelek (Agrár Beruházási Hitel, Beruházási Hitel) és a lízingkonstrukció kamata 3 százalékra, míg a Széchenyi Kártya Folyószámlahitel MAX+ (ideértve a Turisztikai Kártyát is) és a Likviditási Hitel kamata 4,5 százalékra csökkent.
A változások ugyanakkor nem érintették a már eleve kiemelkedően kedvező kamatozású „zöld” beruházási hiteleket, amelyeknél változatlanul 1,5 százalékos a vállalkozásokat terhelő nettó kamatszint.
Hatásosnak tűnnek a kamatcsökkentések
Az első tapasztalatok nagyon kedvezőek voltak a kamatcsökkentésekkel kapdolatban: a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatása szerint
2024 novemberében a hitelkérelmek száma 90 százalékkal, 1714-re ugrott, míg az igényelt hitelösszeg 81 százalékkal, 49,3 milliárd forintra emelkedett a megelőző hónaphoz képest
a programot bonyolító KAVOSZ Zrt.-nél, illetve a Széchenyi Kártya Programban résztvevő kereskedelmi bankoknál. Ezen belül – nem meglepő módon – a beruházási célú hitelkonstrukcióknál, illetve a lízingnél ugrott meg leginkább az érdeklődés. Okkal lehet feltételezni, hogy az újabb kamatcsökkentésekről is a kedvező kezdeti tapasztalatok miatt született meg a megállapodás.
Azzal persze, hogy a kétlépcsős enyhítés nyomán beruházási hitelekhez és – szintén beruházási célú – lízingfinanszírozáshoz évi három százalékos kamat mellett juthatnak hozzá a kkv-k, fenntartja a Széchenyi Kártya Program konstrukcióinak óriási árelőnyét a piaci feltételű finanszírozáshoz képest. Ehhez elég rápillantani a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vonatkozó statisztikáira: a nem pénzügyi vállalatoknak forintban nyújtott folyószámlahitelek szerződésekben szereplő átlagos, éves kamatlába 10,66 százalék volt 2024 decemberében, miközben az egyéb (köztük beruházási célú) forinthiteleknél 8,27 százalékos átlagot mutatott ki az MNB.
Ugyan ezek az értékek már jóval kedvezőbbek a 2023. decemberieknél – a folyószámlahitelek átlagkamata 121, az egyéb hiteleké pedig 306 bázisponttal csökkent egy év alatt –, könnyű belátni, hogy a támogatott konstrukciók árelőnye még mindig óriási a piaci feltételűekhez képest.
A rendkívül kedvező árazás mellett a Széchenyi Kártya Program MAX+ konstrukciói mellett szól az is, hogy a meghatározott feltételrendszerük alapján a kkv-finanszírozási piacot szinte teljes egészében lefedik: elég csak arra gondolni, hogy
a beruházási hiteleknél meghatározott 500 millió forintos maximum elég nagy mozgásteret ad még egy erősebb középvállalatnak is.
Ráfér a hazai kkv-piacra a támogatás és a kamatcsökkentés. Fotó: Pexels / Pavel Danilyuk
Nagyon kell az erősítés a piacnak
A kedvező feltételek mellett elérhető támogatott hitelek egyértelműen jól jönnek a hazai kkv-finanszírozási piacnak. Az MNB adatai szerint a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelek állománya valamivel 7250 milliárd forint felett járt 2024. végén, ami mindössze 2,5 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál – a 2022. végit pedig csak néhány tízmilliárd forinttal haladta meg.
Az új hitelek folyósításánál hasonló – ha lehet, még egy kicsit rosszabb is – a helyzet, hiszen a friss hitelfolyósítások volumene 2024-ben 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, és valamivel 3900 milliárd forint felett maradt. Ami viszont különösen figyelemre méltó, hogy
az élő kkv-hitelszerződések száma közel 19 ezerrel (9,3 százalékkal) csökkent tavaly, és a negyedik negyedévben már alig haladta meg a 185 ezret.
A kkv-hitelpiac visszafogott teljesítménye egyértelműen a beruházási kedv csökkenésével lehet magyarázható: miután a magyar gazdaság változatlanul nagyon szerény növekedésre volt képes 2024-ben is, és a nemzetközi környezet sem fűtötte a bővülést, a hazai cégek óvatossá váltak, és ha terveztek is fejlesztéseket, a kivárásra rendezkedtek be.
Ezen a helyzeten enyhíthet – egyebek mellett – a támogatott kkv-finanszírozás feltételeiben történt további enyhítés.
Az MNB adatai szerint egyébként tavaly a középvállalkozások jelentették a húzóerőt a kkv-finanszírozáson belül, miután a hitelállomány szerint kalkulált részesedésük egy év alatt közel három százalékponttal emelkedett, és elérte a 38 százalékot. Ezzel párhuzamosan az élő hitelszerződések számán belül is növelték valamelyest a részesedésüket, amely fél százalékponttal, 14,3 százalékra emelkedett 2024-ben.
Persze az elmúlt két hónap alapján nehéz lenne bármit is jósolni a hazai vállalati finanszírozási piac idei teljesítményével kapcsolatban: ám ha figyelembe vesszük a Széchenyi Kártya Program konstrukció iránt az utóbbi hónapokban megugró keresletet, van okunk némi optimizmusra.
