F1! Zsír!

Ritkábban csöng a telefonom, mint azt sokan gondolják, de ha hívnak, eléggé kiszámítható, hogy ki mit akar tőlem. A legtöbben be szeretnének kerülni az újságba, néhányan kimondva-kimondatlanul rögtön fel a címlapra. Ritka, de […]

Bővebben

Ezek a biztosítások elavultak. A 21. században más kell

Ha valahol, hát a biztosítási szektorban nagyon gyakori az ügyfelek elégedetlensége, a frusztráltság és az ablakon kidobott pénz érzése. Itt jön a képbe az InsurTech és az egész modell újragondolása.

„Adj hatalmat a többségnek, elnyomják a keveseket. Adj hatalmat a keveseknek, elnyomják a többséget”

– ezt Alexander Hamilton, az Egyesült Államok első pénzügyminisztere mondta még a 18. században. Mindjárt ki fog derülni, miért választottam ezt cikkem mottójául.

A frusztráló jelen

A Capgemini közelmúltbeli jelentése szerint a biztosítási ügyfelek elégedettsége riasztóan alacsony, az ügyfelek kevesebb, mint 30 százaléka rendelkezik pozitív tapasztalatokkal. Az elégedetlenség fő okai közé tartozik az átláthatóság hiánya (az ügyfél nem tudja kiszűrni a rengeteg termékből a számára megfelelőt, és nem tudja értelmezni a biztosítási szerződések apróbetűs paragrafusait), a drága szolgáltatások, az alacsony vásárlói elkötelezettség, továbbá a hosszadalmas és nehézkes folyamatok. Az ügyfelek számára frusztráló, hogy a biztosítási díjakat akkor is kell évente fizetniük, ha a szolgáltatást nem veszik igénybe.

Ezek alapján megérett az idő egy új biztosítási rendszer kidolgozására. Már látszik is egy új irány, legalábbis, ami a vagyonbiztosítási ágazatot illeti. A lehetséges megoldások között akad egy ígéretes megközelítés: a közösségi biztosítás, más néven peer-to-peer (P2P) biztosítás.

Ha nincs káresemény, visszajár a díj egy része

Az ötlet ugyanabból indul ki, mint bármelyik biztosítás: a biztosított személyek csoportosulnak, kockázatközösséget alkotnak. A P2P rendszerben azonban az általuk fizetett biztosítási díjak egy része egy speciális alapba, egy visszafizetési pénzalapba áramlik. Ha az év folyamán semmilyen kárkifizetés nem történik, mindenki visszakapja a befizetett díjának egy részét ebből a pénzalapból.

A kis összegű káresemények kifizetése ugyancsak ebből a pénzalapból történik. A nagyobb igényekre egy klasszikus biztosító társaság segítséget nyújt (a befizetett biztosítási díjak erre fedezetet nyújtanak). Ha a pénzalap üres, akkor érvénybe lép az úgynevezett veszteség-megállítási biztosítás. A biztosítottak tehát minden esetben biztosítva vannak, és miközben eleve nem fizetnek magasabb díjakat a klasszikus biztosításoknál, arra is van módjuk, hogy az év végén visszakapjanak valamennyit a díjukból, ha nem volt kárigényük.

A közösségi biztosítás nem 21. századi újítás. Már az ókori Egyiptomban is alkalmazták, az úgynevezett temetkezési egyesületek formájában. Ez a legősibb biztosítási forma is a közösségi biztosításon alapult: egy baráti társaság egymással szövetkezett, hogy biztosítsák egymást arról, hogy haláluk esetén szép temetésük lesz. Bármi más is lehetett a cél, a mechanizmus már megvolt néhány ezer évvel ezelőtt. Ez a modell a Földközi-tenger egész térségében elterjedt, és hosszú ideig fennmaradt.

Az ősi közösségi biztosítási formát tehát már tesztelték, és sikeresnek bizonyult. Most úgy tűnik, a modell visszatért a 21. században. Ugyanakkor érdemes végig gondolni, milyen tanulságokat tudunk átemelni a múltból, hogy a P2P biztosítás is sikeres legyen a digitális korban. Az egyik kulcskérdés az ösztönző rendszer: a részvevők hajlandók legyenek belépni és megérje nekik ottmaradni a közösségi platformon.

Szintén fontos a résztvevőkben kialakuló kölcsönös bizalom. Az ősi időkben az emberek személyesen üzleteltek, és a platform, amelyen keresztül elérték, megközelítették egymást, az úthálózat volt. A digitális korban a mobil és internetes technológiára támaszkodhatunk, ez az az „úthálózat”, ami mindenkit összekapcsol, és amit platformként használhatunk. Ez kényelmes és gazdaságos, de újabb kihívásokat hoz magával.

Az InsurTech úttörői

A Friendsurance startup cég (Németország) úttörőként kifejlesztett egy online P2P biztosítási modellt, amely egy évre szóló visszafizetési bónuszt nyújt. Amikor 2010-ben bemutatták a P2P modellt, ez a szolgáltató volt az egyetlen a P2P-piacon. A felhasználók több mint 80 százaléka kapott eddig visszafizetéseket – a befizetett díjak mintegy 30 százalékát kapták vissza összesen. A Friendsurance mellett ma már több fontos P2P szolgáltató akad: például a Guevara az Egyesült Királyságban, az InsPeer Franciaországban és a Limonade az Egyesült Államokban.

Itthon a Kriph startup cég próbálkozik közösségi casco biztosítás létrehozásával. Szota Szabolcs, a Kriph alapítója szerint céljuk az igazságos és átlátható működés, amit úgy érnek el, hogy a Kriph platformján mindig annyit fizetsz, amennyit használatban van az autód. Biztosító partnert még nem találtak az elképzeléseik mögé, úgy tűnik, a hazai biztosítók még óvatosak ehhez az újszerű megközelítéshez.

Az egyik legnagyobb hazai szereplő, az NN próbál élen járni az Insurtech világában, el is indították Sparklab nevű inkubátorukat. Ez azért is érdekes, mert az NN kizárólag élet- és egészségbiztosítási területen mozog Magyarországon, az újfajta biztosítási megoldások viszont elsősorban a nem-életbiztosítások piacára koncentrálnak. A Sparklab mindenesetre minden innovatív megoldásra nyitott, ezeket próbálja felkarolni.

Dr. Trinh Anh Tuan a Budapesti Corvinus Egyetem docense.  

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Olvasd el Pénz rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő