A választások előtt ezzel még éppen kozmetikázni lehet egy fontos gazdasági mutatót.
Mi történt? A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) április 8-án közli az előző hónap fogyasztói árainak alakulását, ami az április 12-i országgyűlési választás előtt az utolsó érdemi adat lesz a gazdaság állapotáról. A kormány a rezsistop nevű intézkedéssel éppen időben faraghat az infláción, ami kommunikációs szempontból jól jöhet a választási hajrában, számol be a G7. Bár a rezsistop elsődleges célja a háztartások terheinek csökkentése, kommunikációs szempontból jól időzített eszköz az infláció látszólagos mérséklésére a választások előtt. Szakértők szerint az év első hónapjaiban amúgy is csökken az infláció, így a rezsistop hatására a január–márciusi időszak inflációja akár 2% alá is süllyedhet, ami jól kommunikálható eredmény lehet a választási kampány hajrájában.
A rezsistopról minden. A rezsistop lényege, hogy a januári többletfogyasztás költségét a családok helyett a kormány vállalja át, főként a földgáz esetében, amely a legtöbb háztartásban a fűtést biztosítja. Lantos Csaba energiaügyi miniszter szerint januárban akár 30 százalékkal magasabb lehetett a földgázfogyasztás a szokásosnál a hideg miatt. A KSH a statisztikai módszerek miatt a fogyasztás növekedését késleltetve építi be az inflációba, így a januári többlet hatása először a márciusi és áprilisi adatban jelenik meg.
Mennyi? Számítások szerint a rezsistop nélkül a gázár éves összevetésben 15-16 százalékos növekedést mutatott volna, ami önmagában 0,2 százalékponttal növelte volna az inflációt. A rezsistop ezt nagyjából felezheti, így 0,1 százalékponttal csökkentheti a KSH által közölt inflációt. Az áram és a távhő esetében a hatás kisebb, de együttesen további 0,1 százalékponttal csökkentheti a mutatót.
