Bár javult a helyzet a korábbi évekhez képest, a medián lakbérek még mindig jelentős tételt jelentenek a nettó fizetésekhez viszonyítva.
Mi történt? Bár javult a helyzet a korábbi évekhez képest, a medián lakbérek még mindig jelentős tételt jelentenek a nettó fizetésekhez mérve. Erre jutott az ingatlan.com Forbes.hu-nak is eljuttatott friss elemzése, amely a kiadó társasházi lakások medián bérleti díját vetette össze a márciusi, kedvezmények nélküli becsült nettó átlagbérekkel.
Mi következik ebből? „A budapesti albérletpiacon a 40-60 négyzetméteres lakások medián bérleti díja jelenleg a kedvezmények nélküli becsült nettó bér 41 százalékát viszi el. A korábbi években 44-50 százalék volt ez az arány, ami viszont nem jelenti azt, hogy a bérlők sokkal olcsóbbnak tartanák az albérleteket. Sőt, még mindig komoly kiadást jelentenek különösen a fővárosban, hiszen a bérleti díjakon felül a rezsikiadások és közös költség jelentős része is a bérlőt terheli.
A megfizethetőbb albérletpiachoz arra lenne szükség, hogy hosszú távon tartósan gyorsabban nőjenek a nettó bérek, mint a bérleti díjak. Az egészséges arány az lenne, ha egy háztartás jövedelmének csak harmada menne lakhatásra,
ami egyben azt is jelenti, hogy egy fizetésből fenntartani egy albérletet jelenleg még sok helyen nagy kihívás” – fejtette ki az elemzés szerint Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Beszélt arról is, hogy az utóbbi egy-két évben az albérletpiac keresleti és kínálati oldalán is nagy átalakulás történt, ami inkább a bérlőknek kedvezett mint a bérbeadóknak.
Ez a helyzet Budapesten. A kiadó 40-60 négyzetméteres társasházi lakások bérleti díjának középértéke 260 ezer forint, ami a kedvezmények nélküli becsült fővárosi nettó bér 41 százalékát teszi ki. A kerületek között jelentős a különbség. A legmagasabb arány az V. kerületben látható, ahol a 310 ezer forintos medián bérleti díj a budapesti becsült nettó bér 49 százalékának felel meg. Ezt az I. és II. kerület követi 46-46 százalékkal, majd a VI. kerület 44 százalékkal. A III., VII., VIII. és IX. kerületben, valamint a budapesti összesített adatban egyaránt 41 százalékos arány látható. A skála másik végén a XX. és XXIII. kerület áll, ahol a medián bérleti díj a budapesti nettó bér 33 százalékát teszi ki.
Vármegyeszékhelyek albérletpiaca. Itt Debrecen és Nyíregyháza emelkedik ki: mindkét városban 44 százalékos a medián bérleti díj és a becsült nettó bér aránya. Debrecenben a 200 ezer forintos medián lakbér 450 023 forintos becsült nettó bérhez viszonyul, Nyíregyházán pedig a 170 ezer forintos medián bérleti díj áll szemben 385 824 forintos becsült nettó keresettel. Szegeden 41 százalék, Pécsen, Salgótarjánban és Veszprémben 40 százalék az arány. A legalacsonyabb érték Békéscsabán látható, ahol a 105 ezer forintos medián bérleti díj a 381 781 forintos becsült nettó bér 28 százalékát teszi ki. Szekszárdon 29 százalék, Miskolcon 32 százalék, Egerben 33 százalék az arány. Az elemzésben azért van szó becsült bérekről, mert a hivatalos statisztikákban a kedvezményekkel együtt számolt nettó átlagbérek szerepelnek, ugyanakkor a bérlők jelentős része azonban nem jogosult azokra.
Állami bérlalásprogramok. Az ingatlan.com szakértője szerint aktuális kérdés az állami bérlakásprogramok szerepe, például Rákosrendezőn, Debrecenben vagy Győrben, vagyis ott, ahol az átlagos bérleti díjak elérik vagy meghaladják a 200 ezer forintot. A kínálat bővítése ugyanis visszafoghatja a bérleti díjak emelkedését, de nem elég csak azt vizsgálni, hogy a bérleti díj egy átlagos fizetés mekkora részét viszi el. Legalább ennyire fontos, hogy van-e elég megfelelő méretű, élhető lakás a kínálatban főleg azoknak, akik nem egyedül bérelnének lakást, vagy hosszabb távra keresnek otthont.
