Az Nvidia nem egy ismert fogyasztói márka, szolgáltatásait nem használják milliók naponta. Mégis: az első lehet a saját piacán, amely elérheti az egybillió dolláros cégértéket a tőzsdén.
A ChatGPT miatt már a háziasszonyok is tudják, mi fán terem a generatív AI. A tegnapi nap után pedig mára az is sokaknak egyértelmű lett, hogy
a forradalom egyik központi szereplője egy 30 éve indított félvezető gyártó: az Nvidia.
A tegnapi tőzsdei jegyzésben több mint 24 százalékkal emelkedtek a társaság részvényei, amivel az Nvidia közel került hozzá, hogy az első olyan csipgyártó legyen, amelynek értéke elérheti az egybillió dollárt.
Egy brutális nap az Nvidiánál
A növekedés oka, hogy a cég sokkal jobb negyedéves számokat jelentett, mint az elemzői közösség várta. Az idei év második negyedévében 7,2 milliárd dollár helyett 11 milliárd dollár bevételt ért el a társaság, a profit pedig 2 milliárd dollár lett. Ez persze sokkal jobb eredmény a vártnál, de a részvényárak emelkedése így is megdöbbentő volt. E mögött inkább az lehet, hogy a piac csak most látta meg igazán, mekkora hajtóerő lehet az Nvidia egy forradalmi technológia mögött.
Az Nvidia elmúlt egy éve a tőzsdén. Forrás: Google Finance
A csipgyártó tegnap 183,8 milliárd dollárral lett értékesebb – ez minden idők harmadik legnagyobb napon belőle növekedése az amerikai tőzsdén. Hasonló nagyságrendű ugrásra eddig az Amazon és az Apple volt képes. Beléphet melléjük most egy másik klubba is: az egybillió dollárt éri cégek mellé. A Google anyavállalata, az Alphabet és a Microsoft van még ezen a szinten. Az Nvidia papírjainak értéke csak az idei évben 160 százalékkal emelkedtek. A társaság kapitalizációja a tegnapi záráskor már 938 milliárd dollár volt.
Csakhogy a fenti cégekkel ellentétben az Nvidia nem egy közismert márka. Nem gyárt olyan fogyasztói eszközöket vagy internetes szolgáltatásokat, amelyeket a világszerte széles tömegek használnak naponta.
Egy lépés, ami mindent megváltoztatott
Tulajdonképpen 2006-ban változott meg minden. A kis csipgyártó akkor döntött úgy, hogy a grafikus feldolgozó egységeiket (ez a Graphic Processing Unit, azaz a GPU) odaadják a fejlesztőknek, dolgozzanak csak velük. Ezek a csipek alapvetően a grafikus megjelenítésért feleltek, ezeket a feladatokat vették át a központi csiptől, a CPU-tól. Az egyre élethűbb, jobb minőségű grafikák, videók megjelenítése ugyanakkor hatalmas számítási kapacitást is lefoglalt. A GPU-k fejlesztésének ezzel az igénnyel kellett lépést tartaniuk. A fejlesztők azonban rájöttek arra is, hogy ezt a brutális teljesítményt másra is lehet használni. Például be lehet tolni a mesterséges intelligencia mögé. Így lett a GPU az egyik fontos – ha nem a legfontosabb hardveres – erőforrása a most zajló mesterségesintelligencia-forradalomnak.
Önmagában az AI rendszerek régóta használatban vannak, a Google vagy a Facebook is komoly technológiát használ. A szintlépést a generatív AI-al az Open AI és a ChatGPT hozta el. Ezek a rendszerek már képesek arra, hogy teljesen új tartalmakat hozzanak létre meglévő adatbázisok, szövegek, képek, hangfájlok alapján. A ChatGPT sikere azt mutatta meg, hogy mindez nem a jövő, hanem már a jelen. A technológiát a Misrosoft már be is emelte a Bing keresőjébe.
Huang Zsen-hszün, az Nvidia társtualjdonos-CEO-ja
És min fut a ChatGPT? A UBS elemzőinek becslése szerint a fejlesztéshez mintegy 10 ezer Nvidia GPU-ra volt szükség.
A csipgyártó negyedéves jelentése pedig azt mutatta meg, hogy ez a forradalom bizony berobbant: jóval nagyobb igény van a grafikus csipekre, mint azt sejteni lehetett.
Tele vannak megrendeléssel
„Ez egy iPhone-pillanat”
– utalt nagyon találóan a számítástechnikában éppen zajló átmenetre Huang Zsen-hszün, az Nvidia társtualjdonos-CEO-ja a negyedéves számok bemutatása után.
Az iPhone 2007-es bemutatása forradalmi változást hozott a mobiltelefonok gyártásában, fejlesztésében, az egész iparágat meghatározó termék volt. Nem mellesleg hozzásegítette az Apple-t ahhoz, hogy belépjen az egybillió dollárosok páholyába. A világ nagy adatközpontjai ebben a pillanatban az Nvidia által gyártott GPU-kra várnak, hogy alkalmazkodni tudjanak az AI jelentette új technológiai igényekhez. Huang elemzőknek tegnap arról is beszélt, hogy hihetetlen megrendeléseket látnak maguk előtt. A társaság úgy készült, hogy az év második felére lényegesen nagyobb készletekkel rendelkezzen.
Ha már Apple, az Nvidia is hasonló modellt követ: ők csak tervezik a csipeket, a gyártást kiszervezték Tajvanra (a Taiwan Semiconductor Manufacturingnek, a világ legnagyobb csipgyártójának).
Megjött az Nvidia étvágya
Az Nvidia árfolyama eddig szépen lekövette, hogy milyen felhasználási területeken fedezték fel. A videójátékpiac a társaság natív piaca – ezen kívül először a kriptobányászat fedezte fel magának, hogy a GPU-kat másra is lehet használni. A bányászathoz rengeteg számítási kapacitás kell, így a kriptopiac felfutásával emelkedett is az Nvidia árfolyama, 2020-ban ennek köszönhetően már meg is előzték kapitalizációban az Intelt, a részvények ára 2021 végén már elérte a 330 dollárt. Hogy aztán összeomoljon a kriptopiac bezuhanásával együtt. Az újabb lendületet aztán a mesterséges intelligencia hozta el. Elemzők szerint ugyanakkor ez már sokkal tartósabb és erősebb támasz lehet az Nvidia árfolyama mögött, mint a kripto – írja a Wall Street Journal.
Ráadásul a vállalatnak jelenleg nincs olyan versenytársa, amely a csipek és szoftverek széles skálájával fel tudná venni a versenyt a generatív AI technológiák által elvárt számítási kapacitással.
A tegnapi nap egyik nagy vesztese az Intel, a CPU-k területén meghatározó játékos (a cég papírjai 5,5 százalékkal estek). Az Intel jelenlegi CPU-i kevésbé alkalmasak arra, hogy kiszolgálják a generatív AI rendszereket, a fejlesztéseik most arra fókuszálnak, hogy ezeknek az új igényeknek is meg tudjanak felelni. Egyelőre nagy kérdés, hogy az Intel megtudja-e ugrani ezt a szintet. Az viszont biztos, hogy az Nvidia lendületben van: a héten jelentették be, hogy a CPU-piacon is megjött az étvágyuk.
