A magyarok 63 százaléka nem engedhet meg magának magasabb kiadásokat, és rengetegen vannak, akik hajlandóak lemondani a kedvenc termékeikről, ha találnak elfogadható alternatívát. Az EY azt vizsgálta, hogyan hat a fogyasztásunkra az infláció – íme a tanulságok.
A magyarok döntő többsége igyekszik csökkenteni a kiadásait és az energiafogyasztását, nemzetközi szinten pedig az emberek 70 százaléka próbál jobban odafigyelni a kiadásaira. Ezek az egyik legfőbb következtetései az EY két friss, reprezentatív kutatásának, melyek azt vizsgálják, hogyan hat nemzetközi szinten és Magyarországon a fogyasztási szokásokra az infláció.
Az EY minden évben elkészülő Future Consumer Indexét és az ennek apropóján készített magyar kutatást László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének partnere, és Palincsár László, az EY brand, customer és marketingszolgáltatások vezetője mutatták be csütörtök reggel.
Az emberek fele csak a legszükségesebb dolgokat veszi meg
A nemzetközi kutatás még tavaly ősszel készült, 27 országban összesen 21 ezer embert kérdeztek a fogyasztói szokásaikról. „Összességében azt látjuk, hogy a fogyasztókat nagyfokú bizonytalanság jellemzi, sokan átértékelték, hogy mi számukra a legfontosabb” – mondja László Roland. A nemzetközi kutatás alapján az emberek 70 százaléka jobban odafigyel a kiadásaira, óvatosabban költ, és jellemző az is, hogy felértékelődik az ár-érték arány fontossága. László Roland szerint
a jelenlegi nemzetközi fogyasztói hangulat ahhoz hasonlít, mint amikor három éve kitört a covidjárvány.
A számok is ezt támasztják alá: az emberek 81 százaléka aggódik a pénzügyei miatt, és 49 százalék mondta azt, hogy csak a legszükségesebb dolgokat veszi meg.
Másik fontos tendencia nemzetközi szinten, hogy a jövedelmi kategóriától függetlenül is kevesebbet terveznek költeni az emberek a közeljövőben, ez alól kivétel az élelmiszer és a háztartással kapcsolatos árucikkek.
Népszerűbbek a pontgyűjtések és a sajátmárkás termékek
Ami az inflációra eleve érzékenyebben reagáló, rekordmagas inflációjú Magyarországot illeti, a lakosság közel kétharmada (63 százaléka) érzi úgy, hogy nem engedhet meg magának a jelenleginél nagyobb kiadásokat. A válaszadók többsége többnyire az ár alapján választ terméket (79 százalék), sokan vannak olyanok, akik két termék közül inkább az olcsóbbat veszik meg, még akkor is, ha a minősége rosszabb (59 százalék). A vevők harmada még a kedvenceiről is lemond, ha elfogadható alternatívát talál, kevesebb pénzből. Népszerűek itthon a pontgyűjtő akciók (82 százalékunk él vele), és jó hír a környezetnek, hogy az emberek 77 százaléka első körben inkább megjavítaná az elromlott tárgyait, mintsem hogy kapásból újat vegyen.
Sokak megküzdési stratégiája nem az átnyergelés másik termékre, hanem az, hogy ritkítják a vásárlást: a megkérdezettek 25 százaléka válaszolta azt, hogy megtartja a kedvenc termékét, de ritkábban vásárol belőle. Az emberek 7 százaléka viszont lemond a kedvenc termékéről, ha az ár jobb, függetlenül attól, hogy milyen minőséget kap az olcsóbb termékért. A felmérés alapján sokan váltottak üzletláncokat az infláció hatására, és egyre inkább preferáljuk bizonyos termékkörökön belül a sajátmárkás árukat.
Összességében 5-ből 4 magyar mondja azt, hogy tudatosan figyel arra, mit, hogyan és milyen mennyiségben fogyaszt.
Persze vannak olyan árucikk-kategóriák, amiken a megemelkedett infláció ellenére sem spórolunk: ilyen a gyógyszer, az élelmiszer, a fűtés és a meleg víz, az internet, és az EY kutatása alapján ugyanolyan ütemben vásárolunk okostelefont is, mint eddig. Kevesebbet költünk ugyanakkor egészségügyi szolgáltatásokra, számítógépre, cipőre-ruhaneműre, szépségápolásra, háztartási készülékekre, utazásra és sportfelszerelésre.
Az ár és az ár-érték arány mindent ver
A magyaroknál szépen kirajzolódik a kutatásból az is, hogy a vásárláskor az ár (32 százalék), illetve az ár-érték arány (34 százalék) a legfontosabb szempontok. Ezekhez képest jóval kevésbé számít a korábbi tapasztalatunk egy adott termékkel, a gyártó vagy a márka neve, illetve a reklámok és a hirdetések.
Olyan is van, akit látszólag nem érint az infláció. A magyarok 13 százaléka válaszolta azt, hogy ugyanazt és ugyanabban a mennyiségben vásárolja, mint eddig, 4 százalékuk pedig még többet is tudna vásárolni, mint eddig.
„A kutatásból az látszik, hogy a magyarok 63 százaléka elérte a plafont, azaz nem engedhet meg magának többet a jelenlegi kiadásainál” – mondja Palincsár László. A felmérésben feltették a kérdést, hogy ha több pénz állna a rendelkezésükre, mire költenének: élelmiszer, ruházat, háztartási gépek cseréje és fűtés-energia a sorrend az alacsonyabb jövedelműeknél. Azok esetében pedig, akik tudnának többet költeni, ha akarnának, a (minőségi) élelmiszer és az utazás került első helyre. A többség viszont még a magasabb jövedelműek esetében sem jelölt meg más kategóriát. „Tehát visszaköszön az a jelenség, hogy társadalmi státusztól függetlenül és beállt a vészfék: még az sem költ többet, aki egyébként tudna.”
Mit tehetnek a vállalatok?
Az EY szerint ilyen inflációs környezetben fontos, hogy a vállalatok megvédjék a core businessüket. „Azt látjuk, hogy sokan hajlandóak lemondani a kedvenc termékükről, könnyű ilyenkor betörni egy másik cég területére” – mondja Palincsár. A csökkenő lojalitás miatt fontos, hogy a cégek odafigyeljenek, hogy erős maradjon a fogyasztói élmény; azoknak pedig, akiket érintenek az árstopok, érdemes lélekben (és stratégiában) felkészülniük arra, hogy a kivezetéskor visszaesik majd ezeknek a termékeknek a kereslete.
Az EY Magyarországot célzó kutatása egy online felmérés alapján készült, ahol 1000 főt kérdeztek meg a fogyasztói szokásaikról januárban és februárban. A kutatás 18-65 év között a hazai lakosságra reprezentatív. Az alacsonyabb jövedelmű kategóriát 350 ezer forintos havi bevételnél határozták meg.
