A Magyar Közlönyből kiderültek az „extraprofitadó” részletei és az is, hogy a kormány mégis hozzányúl a rezsicsökkentéshez, kevesebben részesülnek majd abból. Összegzés.
Mivel immár a háborúra hivatkozva is hirdethet a kormány veszélyhelyzetet és ez jogi lehetőséget ad a rendeleti kormányzásra, az újonnan felálló Orbán-kabinet nem is nagyon tétlenkedett, a hosszú hétvége alatt pedig meg is jelentek a korábban már bejelentett, új szektoradókkal kapcsolatos részletek.
A legnagyobb meglepetés azonban, hogy a kormány mégis hozzányúl a rezsicsökkentés kedvezményezetti köréhez.
Nézzük összefoglalva a részleteket – és azt, hogy hol adóztatja az extraprofitot a kormány. Itt érdemes kicsit megállni: az extraprofit a közgazdaságtanban nem egy bevett fogalom, a kormány abban az értelemben használja, hogy mi az a szint, ami felett már „túl jól járnak” az adott cégek. Ez egy nagyon önkényes és éppen ezért politikai célokra jól használható eszköz. Mi azt néztük most meg, hogy a végül elfogadott rendelet hol adóztatja a nyereséget vagy annak egy bizonyos részét.
A kormány nyolc szektorra vetett ki újabb adónemeket – az extraprofitra hivatkozva, bár a legtöbb esetben az adó alapja nem a profit –, illetve módosított a korábban bevezetett terheken. Pótadók és a korábban megszellőztetetteknél magasabb adókulcsok lépnek hatályba július 1-jétől. A nagyobb tételek mellett vannak egyéb újdonságok is, a cégautóadó például közel a duplájára emelkedik.
Bankadó
A pénzügyi szektor a 2010-es évek elején bevezetett szektorális terhek ellenére is kimagaslóan jól jövedelmező szektor volt az elmúlt években, dacára az alacsony kamatkörnyezetnek. A kormányzati narratíva szerint az emelkedő kamatok miatt is van tér arra, hogy plusz terhet rójanak ki a bankokra.
- A különadó alapja a nettó árbevétel, annak mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban 8 százalék;
- az idei adót az utolsó negyedévben kell befizetniük két egyenlő részletben;
- a különadóból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
- Az anno ideiglenes jelleggel bevezetett tranzakciós illetéket is kiszélesítik: az értékpapírkereskedelemre is vonatkozik (vételre, eladásra nem); az eddigi maximuma 6 ezer forintról 10 ezerre emelkedik.
- Vagyis a tranzakciós adó mértéke is emelkedik, a most bevezetett új adónemmel tehát igencsak komoly adóterhe lesz a pénzintézeteknek.
- Érdekesség: a kormány a rendeletben szabályozza, hogy a Revolut vagy a Wise is fizessen, nagy kérdés, ezt majd milyen hatékonysággal lehet beszedni.
- Az adó alapja az extraprofit? NEM.
Biztosítási szektor
A biztosítók pótadó fizetésére kötelezettek.
- Július 1-től 2023 végéig kell megfizetni a pótadót,
- annak alapja a biztosítási szolgáltatásból származó bevétel, illetve maga a biztosítási díjbevétel.
- Sávosan vetik ki a pótadót, és az 1 milliárd alatt is 2 százalék lesz annak mértéke (18 milliárd felett a bevétel típusától függően 14 vagy 6 százalék lesz a különadó).
- Az adó alapja az extraprofit? NEM.
Energiaszektor
A szektor szereplői adózási szempontból három újdonsággal szembesülhetnek. A közel 300 milliárdos remélt pluszbevételből 250 milliárdot fizethet majd a Mol.
- a 2022. és 2023. adóévre a kőolaj-előállítók is extraadót fizetnek;
- a különadót az Oroszországból beszerzett kőolaj után, egy bonyolult képlet alapján kell megfizetni: „a különadó alapja az Oroszországi Föderációból származó kőolaj (3) bekezdés szerint meghatározott világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, az Oroszországi Föderációból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata”.
- Az adó mértéke: 25 százalék. Itt tulajdonképp a Mol extraprofitját sápolja meg a kormány, hiszen a háború miatt beesett az orosz kőolajszármazékok ára, amit feldolgozva a Mol jelentős haszonnal tud továbbértékesíteni, hiszen épp a háború miatt a feldolgozott kőolajszármazékok ára jócskán elszállt.
- Az adó alapja az extraprofit? IGEN. A Mol a különleges geopolitikai helyzet miatt tud jóval nagyobb hasznot realizálni.
- Bővítik a energiaellátók jövedelemadója alanyait: a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a feldolgozóipari gyártók is ide tartoznak.
- Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a a bioetanol, a keményítő és keményítőtermék gyártó, valamint a napraforgóolaj gyártó cégek is különadót kapnak a nyakukba;
- Adó alapja: főszabály szerint az adózás előtti eredmény (a kormány itt egy már létező adónemet terjesztett ki).
- Az adó alapja az extraprofit? NEM.
- Új elem: az energiaszektor (termelő) szereplőinek a kötelező átvételi tarifából (KÁT) származó bevételekre is különadót szab ki a kormány, annak mértéke: 65 százalék. Az adó alapja egy bonyolult képlet, amit a forgalomhoz szabtak.
- Az adó alapja az extraprofit? NEM.
Légitársaságok különadója
- Utasonként kell fizetni, ha az utas végcélja Európában van, akkor utasonként 3900 forint, ha a cél Európán kívüli, akkor 9750 forint lesz az adó.
- Az adó nem elsősorban a jegyárakban jelenhet meg, hiszen a fapados modell speciális és a piac nagy részét itthon ezek a társaságok teszik ki. Ezek a cégek ott repülnek, ahol hatékonyak és olcsók tudnak lenni. Ahogy korábban az Ács világában is írtunk róla: az adónem ebben a formában nagy bukta is lehet.
- Az adó alapja az extraprofit? NEM.
Gyógyszergyártók különadója
- A 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
- A korábban jelzetthez képest magasabb a kirótt adó, de szűkebb termékkört érint.
- Az adó alapja az extraprofit? NEM.
Távközlés
A szektor pótadót kap, amit árbevétel alapján sávosan kell megfizetni, az alábbiak szerint:
- a bevétel 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék,
- 100 milliárd forintot meghaladó része után 7 százalék.
- Az alapja az extraprofit? NEM.
Kiskereskedelem
A szektor eddig is fizetett különadót, ennek kulcsai 2022-ben még nem változnak, viszont pótadó formájában az eredetileg befizetendő összeg 80 százalékát még hozzá kell tenniük az érintetteknek a kötelezettségeikhez. Ez így is jelentős emelkedés.
2023-tól aztán jöhetnek az új, a korábban megszellőztetettnél magasabb kulcsok, az alábbiak szerint (az adóalap a nettó árbevétel):
- az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
- az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 4,1 százalék.
- Az alapja az extraprofit? NEM.
Valamennyi szektorban talányos, mi is pontosan az extraprofit. A kisker szektorban talán még inkább: igaz, hogy a külföldi, nem franchise rendszerben működő diszkontok ránőttek a piacra, hatalmasat növekedtek, de ennek oka az, hogy szuper hatékonyan működnek (az így elért eredmény extra vagy sem?).
Az adónem emelése azt is jól mutatja, mennyire lát lehetőséget a kormány a válsághelyzetekben.
Az adóemelés egyértelműen a külföldi szereplőknek fog fájni, a kormányzat régi (és most is világosan kommunikált) célja, hogy a szektorban növelje a magyar jelenlétet.
Népegészségügyi termékadó
Jelentősen emelkedik az ún. chipsadó is:
- a cukros üdítőkre eddig fizetett 15 forint/liter helyett 23 forint lesz az adó;
- energiaitalok (típustól függően): 50 forint/literről 65 forint/literre illetve 300 forint/literről 390 forint/literre emelkedik a teher;
- sós snack-ek 300 forint/kg adómértéke 390 forintra emelkedik;
- ízesített sör: 25 forint/literről 33 forint/literre emelkedik az adó.
Ugyan a piacvezető energiaital-gyártó rekordéven van túl – nem függetlenül a magyar állam nagylelkű támogatásától –, azt NEM lehet mondani itt sem, hogy az extraprofitot terhelné a megemelt adónem.
Megemelt adótételek
- Emelkedik a bányajáradék, és változik annak számítási metódusa is, a szektor szereplőinek ugyanannyit kell kitermelniük, mint tavaly, ha nem, büntetést kapnak;
- cégautóadó: ennek mértékét megduplázzák;
- jelentősen emelkedik a jövedéki adó is.
Rezsicsökkentés: meglepetés
Az elszálló energiaárak miatt korábban a kormány a rezsicsökkentés körébe vonta a kkv-szektor egy részét (jellemzően a kisebb cégeket) és az önkormányzatokat. A világpiaci ár és a fizetett fogyasztói ár eltérése egyre jelentősebb a energiaárak elszállása miatt, és így a rezsicsökkentés is egyre nagyobb teher a költségvetésnek.
Az új szektoradókkal együtt a kormány ugyan létrehozott egy rezsivédelmi alapot is, de mégis hozzányúlt a kedvezményezetti körhöz: abból kikerülnek a kisebb cégek és az önkormányzatok.
A politikailag érzékeny csoport, vagyis a háztartások maradnak, fogyasztás mértékétől függetlenül kapják a rezsicsökkentett árat.
Infláció: nehezen tudják megakadályozni, hogy átterheljék a plusz költségeket
A legnagyobb kérdés, hogy ezek a különadók illetve a megemelt egyéb közterhek mennyiben jelennek majd meg az árakban és hajtják majd felfelé az amúgy is magas inflációt.
A kormány narratívája az, hogy mivel a profit extra részét veszik el, ezért nem indokolt az áremelés – csakhogy amint fent láthattuk, csupán egyetlen olyan adótétel van, amire ez igaz lehet.
Nagy kérdés, hogy majd hogyan veszik elejét annak, hogy a szolgáltatók és az érintettek átterheljék a különadók legalább egy részét a fogyasztókra. Meglepetés lenne, ha a különadók miatt nem emelkednének az árak.
