Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Évi 250 ezer közigazgatási per Magyarországon – ennek hamarosan vége

Tavaly novemberben és idén év elején fogadta el az Országgyűlés 2018. január 1-jén hatályba lépő új polgári perrendtartásra (Pp.) és közigazgatási perrendtartásra (Kp.) vonatkozó törvényjavaslatokat. Az új peres szabályok alapjaiban változtatják meg a közigazgatási jogvitákhoz, adó-ellenőrzésekhez és adóperekhez kapcsolódó évtizedes megszokásokat. Az új szabályozás a vállalatok adópereit is felforgathatja.

A jelenleg érvényben lévő Pp. az 1950-es évek óta határozza meg a polgári, illetve egy fejezeten keresztül a közigazgatási perek rendszerét, nem csak az elavultság indokolta viszont a rendszer megújítását: éves szinten több mint 250 ezer peres és egymillió nem peres eljárást indítottak az elmúlt időszakban, ami jelentős terhet rótt a bíróságokra.

Az EY Magyarország szakértői szerint az elfogadott törvény teljesen új alapokra helyezi a közigazgatási pereket. Az új Kp rendszerében ugyanis a közigazgatási eljárás (pl. egy adóellenőrzés) már nem fog olyan élesen elkülönülni a peres szakasztól, mint az ma megszokott. A jogalkotó indokolásban részletezett célja ugyanis, hogy a bizonyítást a peres szakról visszahelyezze a közigazgatási szakba, a peres bizonyítás lehetőségeinek szűkítésével. Emiatt a közigazgatási eljárás idején fennálló, de akkor nem értékelt tényre, körülményre a felperes a perben csak akkor hivatkozhat, ha azt az adóhatóság hivatkozása ellenére nem vette figyelembe, vagy önhibáján kívül nem hivatkozott rá. Így nem lesz lehetőség arra, hogy akár perdöntő jelentőségű bizonyítékokat mutassanak be a perben, amennyiben arra a vállalat a megelőző közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, pedig hivatkozhatott volna.

Séra Gergely a Vámosi-Nagy Ernst&Young Ügyvédi Iroda menedzsere szerint a mostani szabályok alapján például elég, ha egy adóperes ügyvéd a keresetlevél készítésénél kiszúrja, hogy az adó-ellenőrzésre vonatkozó megbízólevél szabálytalanul lett kiállítva vagy az adóhatóság ellenőrzési határideje – akár évekkel korábban – lejárt. Most egy-egy ilyen hiba a közeli elévülésnél biztos nyerést – a jövőben azonban már késő lesz, ha az ilyen hibákat csak a keresetlevél készítésénél veszik észre az adózók.

Belenyúlnak a szakértői rendszerbe is

Mindemellett a szakértői bizonyítás rendje is megváltozik 2018. január elsejétől. A jelenleg fennálló környezetben a közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény perben vitatható, perben beszerzett szakvéleménnyel. Az elmúlt években egyre erősebbé vált a magánszakvélemény szerepe. Az új közigazgatási perrendtartás alapján ez gyökeresen megváltozik: a közigazgatási eljárásban kirendelt szakértő szakvéleménye a bíróság által kirendelt szakértő szakvéleményének minősül. A közigazgatási eljárásban beszerzett szakvélemény lecserélésére nem lesz lehetőség – mindössze megkérdőjelezni tudják majd azt.

Oszd meg!

"Minden embernek joga van életében egy nagy őrültséghez."