Egyre többen keresik a jogi lehetőségeket, sőt már maga a kormány sem bánja, ha bizonyos csatornákon mégsem forintban fut hozzájuk a bevétel. Euróbevezetés eurózóna nélkül – így próbál önállósodni a piac, ha már a gazdaságpolitika inkább a szándékos forintgyengítés mellett áll.
„Az euró bevezeti önmagát” – több ízben is hallhattuk, olvashattuk már a forintárfolyam rendkívüli ingadozása és gyengülése kapcsán. Nem holmi frázisról van szó, az elmúlt hónapokban Zsiday Viktor befektetési szakember több elemzésében is használta a kifejezést.
- Már 2021 márciusában arról írt, hogy a folytonos forintgyengítés már-már a magyar gazdaságpolitika része. Csakhogy szerinte recessziós helyzetben hiába hagyjuk, sőt segítjük gyengülni a forintot, utána már nem akarjuk visszaerősíteni. És mivel a hazai devizát egyre kevésbé gondolják értékőrzőnek, a megtakarítók is euróban kezdenek el gondolkodni. Így aztán idővel egyre több megtakarítási és árazási döntést euróban hozhatnak majd meg itthon is. Fel kell tehát hagyni a hazai pénz gyengítésével, máskülönben a gazdaság magától fog átállni az euróra.
Eltelt majdnem másfél év, Oroszország lerohanta Ukrajnát, és ahogy azt a Reuters elemzése is megjegyzi,
Orbán Viktor hatalomban eltöltött tizenkét éve alatt a forint értéke több mint felével gyengült az euróval szemben.
- Zsiday most júniusban már úgy fogalmazott, hogy a forint gyengítése elég egyértelműen szándékos volt. „A devizagyengítés olyan, mint a drog: elsőre hatásos, de sokadik alkalomra már bekövetkezik a hozzászokás, és a szokásos adag már semmit nem használ – sőt!” – élt a hasonlattan a sztáralapkezelő. Majd azzal folytatta, hogy talán már az utolsó pillanatban járunk: ha nem mentjük meg a forint hitelességét, az euró be fogja vezetni önmagát. Ennek szerinte a gazdaságpolitikánk fogja meginni a levét, hiszen ha forint helyett mindenki mindent euróban fog árazni és számolni, attól a monetáris politikánk válik hatástalanná.
„Tehát a forint gyengítése téves politika, ideje lenne kimondani, hogy egyáltalán nem a gyenge, hanem az erős forint a nemzeti érdek”
– jelentette ki Zsiday.
Ha ők nem, akkor majd mi
Eközben az euró bevezetése továbbra is csak legfeljebb nagyon távlati gondolat a kormány fejében. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is többször hangoztatta áprilisi beiktatása óta, hogy rövid és középtávon semmiképp sem opció az euró bevezetése. A Fidesz-közeli Mathias Corvinus Collegium (MCC) előadás-sorozatában is azt mondta: „Jelenleg ilyen fejlettségi fokon nem szabad az eurót bevezetni, mert a sokkokat nem tudjuk kezelni külön monetáris politika nélkül.”
Igen ám, közben viszont a forintot a magyar ikerdecifit, valamint a jogállamisági mechanizmushoz kötött uniós források bizonytalansága még tovább üti. Euróval szembeni gyengülését tekintve idén is régiós sereghajtó a hazai fizetőeszköz. Csakhogy eközben egy áprilisi Eurobarométer-felmérés szerint az eurózónán kívüli országok közül nálunk és Romániában támogatná leginkább a lakosság az euró bevezetését. 400-as euróárfolyam felett minden bizonnyal még fokozottabb tempóban bővül itthon az európártiak, vagy akár használók köre.
Egyszerű, de hatásos üzenet: ha a kormány nem, majd akkor mi bevezetjük az erősebb devizát.
A Reuters össze is szedett pár vállalkozást, ahol az elmúlt hónapokban, vagy akár annál is korábban álltak át euró alapú árakra, bérekre.
- A Talk-A-Bot csetbotos ügynökség például már csak „egyedi eseteket”, főképp állami szektoros megrendeléseket teljesít forintalapon. Kollégáikról azt mondják, rendkívül erős igény mutatkozik náluk arra, hogy euróban kapják a fizetésüket, vagy legalábbis az euróárfolyamhoz kössék azokat.
- A Vivax irodaibútor-kereskedő is már tavaly adaptálta az euró alapú árazást, mondván, „sokkal egyszerűbb euróban árazni, mint mindig a forintingadozáshoz alkalmazkodni”. „Már euróban is épp elég nehéz árakkal tervezni, forintban viszont teljességgel lehetetlen lenne” – tette hozzá Mosolygó Zsuzsa társtulajdonos.
Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje a hírügynökségnek azt mondta, őket is egyre több cég keresi meg, hogy hogyan kompenzálhatnak béreikben a forintgyengülést.
- A probléma az, hogy a hazai jogszabályok csak kevés kivétellel engedik a cégeknek, hogy közvetlenül euróban fizessék ki dolgozóikat.
- Szűcs szerint ezért a legtöbb magyar cég inkább rendkívüli, 5-10 százalékos béremelések, vagy épp a forintmozgáshoz kötött, negyedév végi extra juttatások mellett döntött.
- Ugyanakkor könnyebb eurós szerződésre átállni azoknak a szabadúszóknak, akik külföldi cégeknek dolgoznak. Emiatt Szűcs szerint az IT-szektorban az elmúlt 3-4 hónapban szinte már minden szabadúszó euróra szerződött.
Az ingatlanpiac is erre kacsingat
Mint arra július elején az ingatlan.com is felhívta a figyelmet, a forintgyengülés az euróban eladásra kínált lakóingatlanok árát is befolyásolta.
- Még elenyésző a hatás, de figyelemreméltó a növekedés üteme: 2021-ben még csak eladó ingatlanok fél százalékánál adták meg euróban az árat, idén ez az arány viszont a háromszorosára nőtt. Ennek nagy részét Budapest és a Balaton környéke adja.
- Még érdekesebb hatása az árfolyamváltozásnak, hogy az euróban fizető külföldi vevők számára alig pár hónap leforgása alatt 10 százalékkal csökkent a magyarországi ingatlanok ára. Így hát a külföldi érdeklődők száma is nagyot, 30 százalékot ugrott júniusban.
„Eurós árral inkább a befektetők egy része vagy a külföldi tulajdonosok kalkulálnak. Emiatt leginkább az átlagosnál jóval nagyobb értékű ingatlanok, villák, nagy alapterületű belvárosi lakásoknál jellemző az eurós vételár”
– mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Az ingatlantulajdonosok, bérbeadók euró felé kacsingatását tükrözi a gazdasági híreket, gyorselemzéseket posztoló – szintén alapkezelő – Vakmajom is. Egy friss bejegyzésében ezt írja:
„Egy éve idénre kibéreltem egy vízparti házat, a tulaj mondta, hogy lehet választani, euróban vagy forintban állapodjunk meg. Legyen forint, nyilván, abban jó tartozni, amit jobban inflálnak. Akkor 353 volt az euró, most 404, ezer eurónkét 51 ezer forintot bukott rajta. No, most azt mondja, hogy 2023-ra már csak eurós árkalkulációjú foglalást fogad el.”
Befejezésként itt is felcsendül a csodamondat: „Az euró szépen bevezeti önmagát.”
Állami devizahalmozás
Zárjuk a példák sorát a magyar kormánnyal. Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis a múlt héten jelentette be, hogy a cégek a társasági és iparűzési adót immáron euróban és dollárban is befizethetik.
Varga „adókönnyítésként” hivatkozott a lépésre. De ahogy a Facebookján is továbbmagyarázta a döntést, ez inkább „egyszerűsítést” és könnyebb adminisztrációt hozhat azoknak a cégeknek, ahova a bevétel részben vagy teljes egészben devizában érkezik. Ettől Varga szerint az adóbevételek változatlanul fognak befolyni.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt mondta a Reutersnek, hogy a kormány célja részben a devizatartalékok felpumpálása lehet, elvégre jelentősebb összegű uniós források beérkezésére idén már nem nagyon lehet számítani.
A szombati Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arra utalt, hogy devizahiányuk lehet, hiszen ahogy fogalmazott, azért van szükség az új szabályra, mivel a nyersanyagokért főleg euróban fizetnek.
Németh azt is hozzátette, hogy szerinte minél több piaci szereplő áll át arra, hogy kizárólag eurót használjon, annál jobban ütik ezzel még lejjebb a forintot.
„Ezzel úgy közeledhetünk még inkább az eurózónához, hogy magát az eurót be sem vezetjük”
– mondta Németh.
Persze mindez nem ilyen egyszerű: a tartósan gyenge forint jóidőre távol tarthatja a magyar politikai döntéshozókat az eurótól. Számoljuk csak át ilyen árfolyamszint mellett hány euró az átlagfizetés vagy az öregségi nyugdíj. Ki meri majd felvállani, hogy 375 eurót utal nyugdíjnak (a jelenlegi árfolyam és a 2021-es átlag alapján)? Ettől még a gazdaság szereplői elkezdtek azon dolgozni, hogy ne inflálódjon el az általuk megtermelt érték, a kormány pedig nem is gördít akadályt eléjük.
