Túlzott deficit eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország ellen, miután többszöri figyelmeztetés ellenére sem csökkentette az államháztartási hiányt.
Mi történt? Túlzott deficit eljárást indít az Európai Bizottság Magyarország és hat másik tagállammal szemben. A döntés értelmében ez indokolt az érintett országok 2023-as deficitszámai és az előrejelzések alapján, ezért a Bizottság benyújtotta a tagállamokat tömörítő Tanácsnak az erről szóló hivatalos javaslatot – derült ki a testület keddi közleményéből. Az EU a koronavírus járványt követően tavaly már fegyelmezett gazdaságpolitikát várt a tagállamoktól, azonban a magyar költségvetési hiány a vártnál is magasabb, a GDP 6,7 százaléka volt. Ráadásul a Bizottság az idei és a jövő évi magyar hiánycélt sem tartja teljesíthetőnek.
De miért? A magyar összesítő oldal mindezt jól mutatja kronológiailag is, és amint az idevágó bizottsági elemzés és a tanácsi határozati javaslat is rögzíti: tavaly 6,7%-os volt a GDP-arányos államháztartási hiány, 73,5%-os volt az adósságráta, amelyek mind jóval felette vannak a referenciaértékeknek (3%, illetve 60%) és nem állnak fent azok a különleges mentesítő körülmények, amelyek miatt az eljárás megindításától el lehetett volna tekinteni. Ráadásul az EU szerint Magyarországon nem egyszeri kiugró deficitről van szó, hiszen a 2024-re és 2025-re szóló bizottsági előrejelzés is jóval 3% feletti számokat tartalmaz.
Mi következik most? A következő lépés egy formális aktus, azaz hogy az Európai Tanács elé kerülnek a határozati javaslatok, de gyakorlatilag biztosra vehető, hogy mind a hét tagállammal szemben megindul a túlzott deficit eljárás. Aztán szeptember körül mindenki kapni fog egy több évre szóló egyéni kiigazítási pályát, amely a sajátosságokat is figyelembe veszi majd.
Mi vezetett idáig? Arról már tavaly év végén is írtunk, hogy 2023-ban nem sikerült teljesíteni, még a végül 5,2 százalékra módosított hiánycélt sem, ahogy a növekedés sem alakult túl fényesen. Korábban beszámoltunk egy uniós javaslatról, mely értelmében azonban azoknál a tagállamoknál, amelyek meghaladják a 3%-os GDP-arányos deficitplafont, vagy a 60%-os adósságplafont, az Európai Bizottság „személyre szabott”, azaz a tagállami helyzetre, az adottságokra és lehetőségekre figyelemmel lévő konkrét nettó költségvetési kiadási pályát „javasol” majd. Ennek előfeltétele a túlzott deficit eljárás.
