Az Európai Bizottság előzetesen értékelhetetlennek minősítette a középtávú magyar költségvetési terveket, a jövő évi büdzsét még vizsgálják.
Mi történt? Az Európai Bizottság előzetesen értékelhetetlennek minősítette a magyar költségvetési terveket. Ezzel a megállapítással egyetértett Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, aki kijelentette, hogy Magyarország közel áll a 2008-as görögországi csődhelyzethez, mert későn diverzifikálta gazdaságát.
Mit közölt az EU pontosan? Valdis Dombrovskis uniós gazdasági biztos Varga Mihály pénzügyminiszternek írt levelében közölte, hogy jelentős információk hiányoznak a magyar költségvetési tervekből és megbízhatatlan adatokon alapulnak. A december 5-én kelt, az Euronews által közzétett levélben az szerepel, hogy „úgy tűnik, Budapest késlekedik a reális gazdasági előrejelzések benyújtásával”.
Ebben a szakaszban még mindig fontos elemek hiányoznak, vagy további kiigazítást és pontosítást igényelnek ahhoz, hogy a bizottság véglegesíteni tudja értékelését Magyarország középtávú költségvetési terveiről
− írta Dombrovskis. A költségvetési adatok mellett a gazdasági növekedésre, az inflációra és a kamatkiadásokra vonatkozóan is problémát jelzett az Európai Bizottság.
Mit mondott erre Mellár? A Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője és a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke a fenti hírre reagálva az ATV Egyenes beszéd című műsorában azt mondta: „Az EU szakértői elolvasták az anyagot, és rájöttek, hogy a magyar költségvetés megalapozatlan, mint ahogyan a 2023-as és az idei büdzsé is az.” Megjegyezte, hogy az EU ugyan nem szólhat bele a magyar költségvetés elfogadásába – ám azzal, hogy megalapozatlannak minősítették a magyar gazdasági előrejelzéseket, azt jelzik a befektetők és a hitelezők számára:
„Magyarország közel áll egy, a görögországihoz hasonló csődhelyzethez”.
Mit mond erre a kormány? Minden valóságalapot nélkülöz az az állítás, miszerint az Európai Bizottság visszaadta Magyarország 2025-ös pénzügyi terveit – közölte a Pénzügyminisztérium. A tárca szerint a valóság ezzel szemben az, hogy Magyarország november 4-én, az Európai Bizottsággal előre egyeztetett időpontban adta le középtávú fiskális tervét. A Bizottságnak hat hete van a dokumentum értékelésére, amelynek során folyamatosak az egyeztetések a Bizottság és a Pénzügyminisztérium szakértői között.
