Több mint kétszer nagyobb volt a lakosság által érzékelt áremelkedés a hivatalos inflációs adathoz képest áprilisban a GKI felmérése alapján, amit szerdán küldtek ki a sajtónak – köztük nekünk is. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tőle szokatlan módon a száraz közleményeken túl válaszolt a GKI kutatására és megállapításaira. Amiben egyetértenek: az infláció magas.
Majdnem két számjeggyel, 9,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak áprilisban az előző év azonos időszakához képest a KSH keddi közleménye szerint. Az eleve magas adatra másnap a GKI még rá is tudott licitálni: a lakosság által érzékelt infláció mértéke ennél több mint kétszer nagyobb, 22 százalékos volt a saját kérdőíves, reprezentatív felmérésük alapján.
A GKI 1000 háztartástól kérdezte meg, hogy véleményük szerint hány százalékkal változtak a fogyasztói árak a 12 hónappal ezelőttihez képest, addig a KSH a hónap első 20 napjában felírta az ország boltjaiban és szolgáltatóhelyein tapasztalható árakat és a korábbi időszakok fogyasztási mintázata alapján összesúlyozta azokat.
A GKI több ponton is kritizálta a KSH árfelírási módszertanát, amit a statisztikai hivatal kategorikusan visszautasított:
- A GKI szerint a megfigyelt árakat a két évvel korábbi súlyok szerint átlagolja ki a hivatal, amik mostanra már elavultak – ezzel szemben a KSH szerint 2021-től áttértek arra, hogy a két évvel ezelőttiek mellett az előző év első három negyedévének súlyait is figyelembe vegyék.
- A megfigyelt termékek köre (944 darab ún. reprezentáns) eltér a ténylegesen vásároltakétól a GKI értelmezésében, míg a KSH elmondása alapján ezeket évente felülvizsgálják, hogy a valósághoz igazítsák.
- A GKI szerint nem egyértelmű, hogy az árfelíró munkatársak a sok azonos termék közül melyik árát írják fel, azonban a KSH szerint több márkára is kiterjed az árfelírás, az adott boltban leggyakrabban vásároltak szerint.
- Ráadásul a GKI szerint a boltok szűk körére terjed ki ez az árfelírás, míg a KSH elmondása alapján közel 11 ezer boltból maximum 130 árat gyűjtenek össze.
A KSH által mért és a lakosság által érzékelt infláció alakulása, 2018-2022
(százalék, az előző év azonos hónapjához viszonyítva) Forrás: KSH, GKI
Abban azonban nincs vita a KSH és a GKI között, hogy az érzékelt inflációt a közelmúlt eseményei torzítják. Quittner Péter, a KSH Fogyasztói árak osztályvezetője szerint további pszichológiai tényezők is szerepet játszanak:
- A negatív emlékek mélyebben rögzülnek, így egy termék drágulására jobban emlékszünk, mintha változatlan maradna az ára.
- Saját tapasztalatok mellett külső források (média, ismerősök) is befolyásolják az érzékelést, amelyek öngerjesztő módon visszahatnak egymásra.
- A napi szinten vásárolt termékek árváltozása jobban rögzül, mint a ritkán vásárolt nagy értékűeké (Áprilisban az élelmiszerek az átlagnál nagyobb mértékben, 15,6 százalékkal emelkedtek, így ez is felfelé torzíthatja az inflációs érzékelést.)
- Egy személy általában egy-két bolt néhány termékére tud visszaemlékezni, ráadásul a rögzült termékek száma szintén korlátozott a hivatalos árfelíráshoz képest.
A vitáktól függetlenül van értelme az érzékelt infláció követésének, ugyanis fontos tovagyűrűző hatásokkal jár. Egyrészt a lakosság szubjektív megítélése a jövőbeli inflációs várakozásokra is kihat: a GKI például az Európai Bizottság számára végzett reprezentatív felmérésében idén márciusban 23 százalékot várt a lakosság a következő egy évre, mely kis mértékben meghaladja az előző 12 hónapra érzékelt pénzromlási ütemet. A fogyasztók a súlyosabb érzékelt infláció miatt nagyobb fizetésemelést, nyugdíjat, illetve a befektetéseiktől is magasabb hozamot várnak el, hogy kompenzálja a pénzromlást.
Tévút lenne ugyanakkor az érzékelt és a hivatalos inflációt a valós és mért inflációként értelmezni – ahogy ezt a GKI teszi közleménye végén. Az inflációs érzékelés nem tekinthető érvényesebb adatnak a hivatalos inflációnál, mindössze mást mér. A valós inflációról pedig egyelőre nincs jobb információnk a fogyasztói árindexnél.
