Eddig csak a kapitalizmus magyar történetének legmélyebb válságai után volt ekkora emelkedés a Budapesti Értéktőzsdén.
Mi történt? Erősen nyitotta az évet a budapesti tőzsde irányadó mutatója: a januári közel 8 százalékos plusz kétszerese a tavalyi egész éves inflációnak. Emellett az index bőven meghaladja az elmúlt 25 évben havi átlagban elért 0,9 százalékos növekedést, ami egyben az egyik legjobb évkezdetet jelenti – derül ki a K&H Értékpapír összeállításából.
Kontextus. A pénzintézet szakértői annak apropóján nézték meg a budapesti tőzsde mostani és múltbeli teljesítményét, hogy 2025 első hónapjaiban jelentős kamatfizetésekre is sor kerül a Magyar Államkincstár részéről, mivel a Prémium Állampapírok a 2023-as évi infláció alapján most fizetik majd a kamatokat, a második nagy adagot például a napokban.
2023-ban 17,6 százalékos volt az infláció, ez alapján pedig most igen magas kamatokat kaphatnak a befektetők. Azt viszont látni kell, hogy a kamatforduló után már a tavalyi, 2024-es infláció lesz a mérvadó, ez pedig ehhez képest „csak” 3,7 százalékos volt tavaly. 2026-ban így már jóval alacsonyabb kamatok várhatóak ezeknél a sorozatoknál, ezzel pedig az odáig felhalmozódó kamat tekintetében is alacsonyabb értékeket fognak látni a befektetők.
Hosszú távon. „Érdemes azonban a januári közel 8 százalékos BUX-erősödést hosszabb távon is megnézni. Ha 25 éves távlatban vizsgáljuk az index teljesítményét, akkor az látszik, hogy havonta átlagosan 0,9 százalékkal emelkedett, vagyis átlagosan ennyivel kerül magasabbra egyetlen hónap leforgása alatt a magyar piac, persze jelentős szóródással.
Ehhez képest is kiemelkedő volt a januári eredmény. Ráadásul az elmúlt negyed évszázadban ez volt a harmadik legerősebb évkezdés a BUX történetében, ez előjelnek sem rossz: ha megnézzük ugyanis a legjobb öt évkezdést az elmúlt 25 évből – vagyis 2000, 2002, 2004, 2006, 2012 éveit -, akkor az átlagos éves hozam is 16,4 százalékos volt, ami érezhetően jobb teljesítményt jelent a szokásos BUX-eredménynél” – mondta Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője.
A szakember hozzátette, hogy ugyanakkor részvénypiacról van szó, tehát a kockázatok jóval magasabbak az állampapírokhoz képest. A részvények árfolyama nagyon változékony lehet: a pozitív mozgások, azaz részvényárfolyam-emelkedések mellett csökkenések, zuhanások is lehetségesek.
