Az Erste olaj- és gázipari elemzője szerint nem indokolt a túlzott nyugalom az olajpiacon, elhúzódó háborúra számít Iránban, ami még jövőre is magas árakat hozhat.
Mi történt? A határidős olajpiaci árak az mutatják, hogy az Irán elleni háború relatíve gyors lezárása fog következni, pedig nem indokolt a túlzott nyugalom – írta csütörtök délelőtti elemzésében Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője.
Miért fontos ez? Pletser azzal kezdi, hogy a Brent típusú kőolaj csütörtök reggeli jegyzése 112,3 dolláron forgott azonnali leszállításra. „Ezzel szemben augusztus végére 97,3 dollár alatti szinteket áraz a piac, 2027 év végére pedig 77,5 dollárig süllyedhet az ár. A kérdés, hogy indokolt-e ez a fajta optimizmus?”
Mit jelent ez a gyakorlatban? „Sajnos azt látom, hogy bőven van felfelé mutató kockázat – folytatja. – Nagyon valószínű, hogy az Egyesült Államok és Izrael beleragadhat egy elhúzódó háborúba Iránnal szemben.
Az iráni teokráciát nem lehet csak légi eszközökkel megbuktatni, sőt, paradox módon az éppen gyengülő rezsimet ez a háború még meg is erősítette.”
Kontextus. „Irán célja a magas olajár a konfliktus fennmaradásának végéig és a szomszédos öböl-menti arab országok ellehetetlenítése – fejti ki Pletser. – Ez pedig sajnos magas árakat jelenthet 2026-ban biztosan, de akár 2027-ben is.”
- Az elemző szerint „a piac legkésőbb 2-3 éven belül megtalálja a megoldást – épül majd új elkerülő olajvezeték a Vörös-tenger irányába, lesznek majd jobb és olcsóbb légvédelemi eszközök drónok és ballisztikus rakéták ellen, illetve a szövetségesek folyamatosan megsemmisítő támadásokat indítanak iráni célpontok ellen.”
- Ami a Hormuzi-szorost illeti, Pletser valószínűnek tartja, hogy „valamiféle megoldást lehet találni” a szoros forgalmára is, „ha másként nem, hát nagyon magas biztosítási és fuvarozási díjak mellett, állandó feszültség közepette. De ha Donald Trump nem lép vissza, nem hagy teret az iráni rezsimnek, akkor aligha lesz tartós tűzszünet.”
Hogyan tovább? Pletser szerint „szárazföldi csapatok bevetése Iránnal szemben óriási kockázat Donald Trump számára, akinek személyisége szintén nem tűri a kompromisszumot. Emiatt én komoly esélyt látok egy hosszan elhúzódó konfliktusra, ahol a globális olajárakra rövid távon sokkal inkább az iráni rezsimnek lesz hatása, mint az amerikai elnöknek.” Elemzését úgy zárja: „én inkább 100 dollár körüli vagy feletti Brent átlagárat látok idén és talán jövőre is.
A helyzet 2028-tól enyhülhet, akkor térhetünk vissza egy normálisabbnak tekinthető 80 dollár körül árszintre.”
