Normalizálódnak a gabonapiacok és a tejpiac, a cukor ára várhatóan nem fog mostanság csökkeni. A megkérdezett szakértők szerint úgy tűnik, az árnövekedés végéhez érhettünk, de nem egyszerű a helyzet.
„A jelenlegi legjobb tudomásunk szerint azt állíthatjuk, hogy néhány hónapon belül egyes élelmiszerek ára valószínűleg csökkenni fog. De az szinte biztos, hogy az élelmiszer-infláció mértéke január-februárban platózik” – mondta az Inforádiónak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének.
Hozzátette, hogy a forgatókönyv csak akkor valósul meg, „hacsak valami újdonság nem történik a piacon”.
Éder azt mondta, mostanra normalizálódtak a gabonapiacok. Ha az új termés „normális” lesz az északi féltekén, az lenyomhatja a gabonák árát, az élelmiszerár pedig össze van kötve a gabonák árával (alapanyag, pékáru, takarmány).
Éder a tejpiac helyzetét is optimistán látja. „Az árnövekedés különböző időszakokban és különböző termékekre nézve eltérően jelentkezett, ugyanígy a platózás utáni csökkenés is valószínűleg nem egyszerre fog végbemenni.
Tény, hogy a tejtermékpiacon az árcsökkenés első jelei megjelentek”
– mondta.
Megjegyezte azonban, hogy az élelmiszeripar egyéb költségei nem csökkentek, így a munkabérek emelkedése továbbra is fennáll. A fogyasztók viszont reagálnak a megemelkedett árakra.
A decemberi kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, a csökkenő kereslet márpedig árvisszafogó hatású.
Két szó: energiaár és ársapka
Az élelmiszerárak csökkenését már az üzletekben is tapasztalni lehet – erősítette meg Neubauer Katalin, a Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Különösen a tejtermékek ára csökkent, mivel mivel számos nagy feldolgozó kedvezményes árat ad a kereskedőknek.
De tovább nem tudnak árat csökkenteni a kiskereskedők. Olyan nagy az energiaár aránya más, kisebb beszállítók, feldolgozóipari szereplők költségeiben, hogy náluk nem tudnak kedvezményeket elérni. Mivel ezek az energiaárak jellemzően hosszútávra fixáltak, lassú folyamatra kell készülni a Neubauer szerint.
Azt mondta, a nagy energiaigényű területek, a hús- és tejipar, a száraztészták, a pékáruk esetében szükség lenne arra, hogy a feldolgozó ipari szereplők újratárgyalhassák az energiaszolgáltatókkal kötött szerződésüket. A száraztészta esetében például hiába csökken a két fő alapanyag, a tojás és a liszt ára a világpiacon, a magas energiaárak miatt ez nem látszódik a fogyasztói árakban.
„Az ársapka nagy gátja az árcsökkenésnek például a cukornál – mondja Neubauer –, ez nem hangzik túl észszerűen, hiszen a cukor fogyasztói ára igen alacsony.
Ám emögött nagyon magas beszerzési ár van.
Egyszerűen a piac nem talál a helyére, mert túlzott keresletet generál a mesterségesen nyomva tartott fogyasztói ár.”
