A tej és a tojás esetében nagy az eltérés, egy magyaros vasárnapi ebéddel megúszhatjuk az inflációt.
A G7 egy évig nyomon követte negyvenkét, többnyire alapvető élelmiszereket tartalmazó fogyasztói kosáron a drágulás mértékét. Havonta bevásároltak a termékekből az Aldiban, a Lidlben, a Pennyben és a Tescóban, a négy bolt árainak átlagát alapul véve megvizsgálták, mennyivel drágultak a termékek, és ezzel szemben mit mond a Központi Statisztikai Hivatal. A különbség szembetűnő.
Az eredmény:
- A tojás esetében 2024. januárjában 40-44 forint között mozogtak az árak, egy évvel később 65-79 forint között. Átlagárakat nézve ez 74,4 százalékos drágulás, szemben a decemberi hivatalos 21,9 százalékkal.
- A legolcsóbb, akció nélkül számított, 2,8 százalékos UHT tej 2024 elején 254 forintba került, most 329 forintot kérnek érte, ami 29,5 százalékos drágulás.
- A tejtermékek (vaj, sajt, túró, joghurt, kefir) általában véve is 20 százalék körül drágultak, a lap emlékeztet, hogy ennek hátterében részben az áll, hogy a nyerstej nemzetközi ára emelkedett. Részben viszont az is, hogy a tej árát már jó ideje az euróban lévő alaphoz viszonyítják a magyarországi üzletkötéseknél is, így a forint gyengülése elég gyorsan megjelenik a fogyasztói árakon. Erről a kormány nem kommunikált.
- a húsleves-rántott hús-krumplipüré fő összetevőinek árának inflációja a nullához közelít.
- A teljes bevásárlás 2024 januárjában összesen 23 390 forintba került, idén január végén ugyanezért 25 524 forintba, így a januári infláció 9,12 százalék volt. A KSH decemberben 5,4 százalékot mért.
