Csütörtökön 75 bázisponttal emelte az irányadó kamatszintet az EKB, és valószínűleg nem ez az utolsó ilyen lépése.
Eddig példátlan szintű, 75 bázispontos kamatemeléssel száll szembe az inflációval az Európai Központi Bank (EKB), írja a Reuters. Ráadásul itt még nincs megállás: a bank előrejelzései szerint októberben és decemberben további emelésekkel lehet számolni, hiszen a nagyon valószínű gazdasági visszaeséssel szemben (amit a kamatkörnyezet emelésének gazdasághűtő hatása tovább gerjeszthet) az inflációs küzdelmet részesítik előnyben az euróövezetben.
A fél évszázada nem látott, lassan kétszámjegyű tartományhoz közeledő pénzromlás miatt a politikai döntéshozók attól tartanak, hogy a
gyors árnövekedés megszilárdulhat, kiradírozva ezzel a lakossági megtakarítások értékét, és egy nehezen megtörhető ár-bér spirált is beindíthat.
A döntés alapján szeptember 14-től
- az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába 1,25 százalékra,
- az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába 1,50 százalékra,
- a betéti rendelkezésre állás kamatlába 0,75 százalékra emelkedik.
Az elemzői várakozások a júliusi emelés után 50 bázispontos ugrást vártak, az EKB ugyanakkor úgy döntött, hogy most nagyobb lépésben zárkóztatja fel a kamatszintet. A határozott lépést az euró ugrándozása követte: mindkét irányba kilengett az árfolyama, jelenleg gyengül a dollárral szemben.
Jövőre lassuló gazdasággal, de mérséklődő inflációval is számolnak
Az EKB azért is látja indokoltnak a mai kamatdöntését, mert az eddig megfigyelhető pénzromlási statisztikák alapján a szakértői becslésük meredekebb inflációs pályát vetít előre. Az Eurostat szerint az augusztusi infláció 9,1 százalék, amit az energia- és élelmiszerárak hajtanak jelentős módon előre.
A prognózist felfelé módosítva így 8,1 százalékos idei éves inflációval számol az EKB, míg 2023-ban 5,5 százalékot, 2024-ben pedig 2,3 százalékot jelez.
A növekedési prognózisuk is kedvezőtlen irányba, lefelé módosították: 2022-ben 3,1 százalékos, 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben pedig 1,9 százalékos gazdasági növekedést jeleznek előre, amit a vásárlóerő csökkenése és a kínálati szűk keresztmetszet tart vissza jelentős mértékben.
Christine Lagarde, az EKB elnöke a kamatdöntés után tartott beszédében szintén az infláció gazdaságlassító hatását hangsúlyozta, a gázellátási problémákat és a gázárak hosszú távú árrobbanását okolva. Ugyan szerinte a munkaerőpiacon még nem látszódnak problémák, a recessziós várakozások növelni fogják a munkanélküliek számát.
