Lassuló inflációra, az idei 0,6 százalékos GDP-csökkenés után jövőre újrainduló növekedésre, de fokozatosan leértékelődő forint-euró árfolyamra számít az Egyensúly Intézet legfrissebb gazdasági előrejelzésében.
Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció – írja a Boros Tamás és Filippov Gábor nevével fémjelzett Egyensúly Intézet gazdasági előrejelzésében. Az elemzéshez a 2023. október 31-ig beérkezett adatokat vették figyelembe.
Az agytröszt szerint a magyar gazdaság teljesítménye 2023-ban 0,6 százalékkal csökken. A következő években a növekedés újraindulására számítanak:
- a GDP bővülése 2024-ben elérheti a 3,2 százalékot, majd 2025-ben a 3,1 százalékot.
A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek.
Csökkenhet az inflációs nyomás
Az elemzés szerint a geopolitikai bizonytalanságok miatti magas olajárak (és az emelkedő jövedéki adó) hatására a növekvő üzemanyagárak továbbra is pozitívan járulnak majd hozzá az árak emelkedéséhez. Az élelmiszerek vonatkozásában azonban 2024-ben az általános inflációnál alacsonyabb áremelkedésre számíthatunk.
Az Egyensúly Intézet előrejelzése alapján a jegybank 2025 második felében érheti el inflációs célját.
420 forint körüli euróárfolyam várható
Az infláció fokozatos csökkenése lehetővé teszi majd a Magyar Nemzeti Banknak számára, hogy csökkentse az irányadó kamatot. A forint sérülékenysége ugyanakkor csak óvatos kamatvágásokat tesz lehetővé.
- A forint leértékelődése folytatódni fog, de az elmúlt években látott dinamikánál visszafogottabb marad.
- A forint-euró árfolyam átlaga ugyanakkor 2024-ben várhatóan a 393–403, 2025-ben pedig a 406–419 forintos sávban lesz.
Újra nőhet a fogyasztás
A tavalyi, kiugró fogyasztásbővülést követően az idén az Egyensúly Intézet a fogyasztás reálértékének 2 százalékot is meghaladó csökkenésére számít. Azonban a dezinflációs trendnek és az újrainduló konjunktúra mellett pozitív tartományba forduló reálbéreknek köszönhetően 2024-ben a háztartások fogyasztása újra növekvő pályára állhat. Az előrejelzés a fogyasztás 2,2 százalékos, majd 2025-ben 3,5 százalékos reálnövekedésével számol.
Aligha tartják majd a hiánycélt
A fogyasztás várakozáson felüli csökkenése nehéz helyzetbe hozta a költségvetést, ugyanakkor nem valószínű, hogy a kormány jövőre a növekedés veszélyeztetésével komoly költségvetési kiigazításba kezdene. Ezért az Egyensúly Intézet szerint a költségvetés hiánya valószínűleg jövőre is három százalék felett marad a kormány által vállalt 2,9 százalék helyett.
Dinamikus lesz a munkaerőpiaci kereslet
Az elemzés szerint a munkaerőpiac négy egymást követő negyedév GDP-csökkenése mellett is rendkívül feszes maradt, idén várhatóan növekedni fog a versenyszféra foglalkoztatottsága és a következő években ismét dinamikus reálbér-növekedésre számíthatunk.
A munkanélküliek aránya az idén 3,9 százalék, jövőre 3,7 százalék lesz Magyarországon. Jövőre a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az élénkülő konjunktúra miatt újra két számjegyű béremelkedésre és pozitív reálbér-dinamikára lehet számítani, írja az Egyensúly Intézet. 2027 végére valószínűsíthető a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvadása. A négyéves folyamat végére 350–370 000 forintos szintet érhet el a minimálbér.
