Országos, reprezentatív kutatást készített a
Cofidis Hitel Monitor arról, hogy a magyar lakosság mennyit költ az
egészségére. Megnézték, milyen termékeket vásárolunk, milyen kezelésekre járunk
magánorvoshoz, hogy miből fizetjük ezeket, és vizsgálták azt is, hogyan hatott
a koronavírus-járvány a pénztárcánkra.
Egy 4 fős vacsora árát költjük el egészséggel kapcsolatos termékekre havonta a Cofidis Hitel Monitor augusztusi egészségügyi felmérése szerint.
A 18-69 éves magyarok háromnegyede vásárol rendszeresen receptköteles gyógyszereket, és nagyrészt ugyanekkora arányban vásárolnak a recept nélkül is kapható termékekből. Kétharmaduk vesz fertőtlenítő szereket, védőmaszkot azonban csupán ötből hárman vásárolnak. (Ennek oka feltehetően az, hogy többen másoktól kapják, vagy maguk varrják otthon.) Étrendkiegészítőket és egészséget támogató készítményeket – csepp, vitamin, gyógytea – a lakosság közel fele vásárol patikában vagy a patikán kívül, míg gyógyászati segédeszközökre – talpbetét, inhalátor, vércukormérő csík – közel harmaduk költ.
Egy átlagos hónapban egy személy összesen nagyjából 15 ezer forintot költ el egészséggel kapcsolatos termékekre, legnagyobb arányban receptre vagy anélkül kapható gyógyszerekre. Ez az összeg szinte teljesen független az életkortól és az anyagi helyzettől.
Ennél valamivel magasabb összeget, 18-19 ezer forintot
költenek például a szülők, a nyugdíjasok, a háztartásbeli foglalkoztatottak és a
nem dolgozók.
Rendkívüli kiadások: nem csak a műtétek drágák
Minden ötödik emberre igaz, hogy az elmúlt 2
évben volt olyan nagyobb egészségi állapottal kapcsolatos kiadása – saját maga
vagy a szűkebb családja számára –, ami meghaladta a szokásos havi kiadások keretét.
Ez az arány
valamivel magasabb a 30 év alattiak (31 százalék), a 250 ezer forint feletti
havi nettó jövedelemmel rendelkező háztartások (28 százalék), a gyermeket
nevelők (26 százalék), valamint azok körében, akik igénybe szoktak venni
magán-egészségügyi ellátást legalább évente (26 százalék).
Ezek a költések leggyakrabban (38 százalék) nagyobb műtéti eljárást nem igénylő beavatkozásokat jelentettek, úgymint gyógyszerkiadás, vizsgálat, gyógyászati segédeszköz, speciális táplálkozás vagy rehabilitáció (szanatórium, kúra).
A Forbes 2020. októberi címlapja épp a magánegészségügy témájával foglalkozik
Közel negyedüknek azonban nagyobb beavatkozások (műtét, szülés, kórházi kezelés) során keletkezett jelentősebb kiadása. Többségüknek (51 százalék) ez 50 ezer forintnál alacsonyabb összeget jelentett, 26 százalékuknak 20 ezer forint alattit. Ugyanakkor a magasabb összegek sem ritkák, egy átlagos „rendkívüli” kiadás 142 ezer forintra is rúghat. (Átlagosan többet költöttek egy-egy ilyen alkalommal a magasabb jövedelműek, a 40 év felettiek, a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, a Nyugat-Magyarországon élők, a vidéki városokban élők, a foglalkoztatottak, továbbá (érthető módon) azok, akik valamilyen nagyobb beavatkozáson estek át (kórházi ellátás, műtét, szülés).)
A felmérés szerint ezeket leggyakrabban aktuális havi fizetésünkből finanszírozzuk. A magyarok negyedének viszont az általános célú megtakarításaihoz is muszáj hozzányúlnia. Nehéz helyzetben segítenek a családtagok és barátok, kölcsönnel (15 százalék) vagy a beteg helyett a kezelés kifizetésével (10 százalék). Háromnegyedük jellemzően csak egyetlen forrást vesz igénybe, de negyedük kettő, illetve három vagy annál több „zsebből” fedezi a kezeléshez szükséges összeget. Az egészségpénztári egyenlegből, vagy a biztosításból fizetett beavatkozások nem jellemzőek (3-4 százalék), a hitelre történő kezelések pedig kifejezetten ritkák (1 százalék).
A
fogorvos a legnépszerűbb magándoki
A magyarok körülbelül 40 százaléka szokott legalább évente – ezen belül felük (18 százalék) évente többször is – igénybe venni valamilyen magánegészségügyi ellátást.
Magánúton leggyakrabban (24 százalék) fogorvoshoz jár a lakosság, de gyakori a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi látogatás is (5-13 százalék).
Magánorvoshoz jellemzően a magasabb jövedelműek (48 százalék) és a felsőfokú végzettségűek (63 százalék) járnak, ezen utóbbi csoport negyede legalább félévente megy. Szakterülettől függetlenül a többség az elmúlt évben összesen legfeljebb 20 ezer forintot fizetett ki magánrendeléseken. A pénztárcának jobban fájó költések miatt azonban a fogorvosi kezelések éves összege tavaly átlagosan 76 ezer forint volt, míg a nőgyógyászati, bőrgyógyászati és szemészorvosi szakrendelésekre átlagosan 30-40 ezer forintot költöttek.
Nem igazán rakunk félre
Az előre tervezés, az öngondoskodás mértékét mutatja, hogy mennyire tájékozott a lakosság az egészségügyi célú finanszírozási módokkal kapcsolatban. A magyarok közül tízből kilencen hallottak már az életbiztosításokról (és baleset- és betegségbiztosításról), kétharmaduk pedig legalább valamennyire ismeri is ezt a pénzügyi terméket.
A túlnyomó többség (82-86 százalék) hallott már az egészségpénztárról és az egészségbiztosításokról, azonban csak felük véli úgy, hogy ismeri is azokat, míg a lakosság 14-18 százaléka egyáltalán nem hallott még róluk. Az egészségügyi jellegű cafeteriáról kétharmad hallott már (69 százalék), de csak ötből ketten ismerik legalább valamennyire. Az egészséghitel a legkevésbé ismert alternatíva, amelyről a többség (61 százalék) még nem is hallott, és a felmérésben résztvevők csak kevesebb mint ötöde mondja magáról, hogy valamelyest ismeri.
Mit
hozott a koronavírus a pénztárcánkra nézve?
A felmérés kitért néhány koronavírussal kapcsolatos kérdésre is. A járvány elsősorban a maszk és a fertőtlenítőszerek vásárlására hatott. A jelenleg ilyen termékeket vásárlók többsége (61-67 százalék) korábban kevesebbet költött ezekre, ha egyáltalán vásárolt ilyeneket. Most a magyarok átlagosan 1 500 forintot fordítanak havonta fertőtlenítőszerekre, míg maszk vásárlására 900 forintot. A pandémiás időszak alatt tíz vásárlóból két-három fő a korábbinál többet költött étrend-kiegészítőkre és/vagy vitaminokra, további egészségi állapotot támogató készítményekre.
A megkérdezettek többsége (61 százalék) havonta ötezer forintnál kevesebbet fordított vényköteles gyógyszerekre, és csak 16 százalékuk fizetett tízezer forintnál többet. A járvány a magán-egészségügyi szolgáltatások igénybevételét negatívan befolyásolta: akik korábban is jártak magánorvoshoz, azok többsége ugyanannyit, 15 százalékuk viszont kevesebbet költött ilyesmire. A lakosság alig tizede mondta (7 százalék), hogy többet költött erre, mint korábban.
Borítókép: Unsplash / Volodymyr Hryshchenko
