Eddig jól állják a sarat a bankok, az állóképességi teszt azonban még hátra van: terhelhetőségük véges, a kilábaláshoz azonban bírniuk kell, hiszen ők is a megoldás részét képezik – derül ki a KPMG Financial Resilience in Banking tanulmányából.
Üzletmenetükhöz képest szokatlan gyorsasággal reagáltak a bankok a járványhelyzet megpróbáltatásaira, de gazdaság helyreállásában még nagyobb szerep fog rájuk hárulni. A tőkeellátottság és a likviditás stabil, a kilátások azonban egyelőre bizonytalanok. Ha a túlterhelt bankrendszer meginog, az végzetes következménnyel járhat a KPMG elemzői szerint.
A kormányzatok és a központi bankok intézkedései pedig jelentős részben a pénzintézetekre terelik át az anyagi terhek nagy részét.
Igaz, a szabályozói oldal is lazít a szigorú előírásokon: csökkentek a tőke és a likviditási követelmények, kitolódtak a jelentési határidők az Európai Bankhatóság pedig egy évvel elhalasztotta a banki stresszteszteket. Tolódik a Basel 4 standardok bevezetése is. Az intézkedések azonban mégsem nyugtatnak meg minden szereplőt, a jövőben rejlő bizonytalanság miatt óvatosabbak a bankok.
„Megmentő szerepben fellépni vonzó és egyben szükséges perspektíva ugyan, de a bankoknak a saját jövedelmezőségüket is szem előtt kell tartaniuk. Egyfelől elvárt, hogy támogassák a lakossági és üzleti ügyfeleiket, pénzügyi stabilitást biztosítsanak, másfelől az alacsony kamatkörnyezet, az eszközök leértékelődése, a tőkepiacok volatilitása saját profitabilitásukat veszélyezteti” – mondja Szalai Péter, a KPMG igazgatója.
Két meglepetés is érheti a hiteleseket a moratórium végén
Hiába a lazítás, a bankok visszakoznak a tőketartalékok felhasználásától
Pörgethetné a GDP-t a tőkekövetelmény enyhítése – a bankok szélesebb körben hitelezhetnek, ugyanakkor számítani lehet a rossz hitelek okozta veszteségekre.
„Ugyanakkor a pénzintézetek jelentős hányada fenntartásokkal kezeli ezeket a lazításokat, inkább visszakoznak a tőketartalékok felhasználásától, hiszen nem látni a járvány végét. Semelyik bank sem akarja, hogy a saját kockázati besorolása romoljon, mivel ez a bankközi piacokon megnehezítheti a forrásokhoz való hozzáférést” – hangsúlyozza Szalai Péter.
„Csak minden harmadik európai bank lazított a belső tőke előírásokon, sőt számos banknál még egy minimális tőkenövekedés is kimutatható volt, ami részben az osztalékfizetési korlátozásoknak is betudható.
Az esetleges bankcsődök kockázata így is növekedett, de cél, hogy ez csak elszigetelt, kisebb szereplőkre korlátozódjon.”
A nagyobb bankok várhatóan benyelik a veszteségeket, a kérdés a kisebb digitális bankok fennmaradása. Fotó: CIB Bank
A válságállóság a jogalkotók felé is alapvető elvárás: gyors és pragmatikus közbelépésre van szükség. A nemzeti, regionális és globális szabályozó szintek együttműködése azonban kérdéses.
Nem szerencsés ugyanis, ha mesterségesen életben tartott „zombivállalatok” maradnak fenn még évekig, csak azért, mert senki sem vállalkozik a hálátlan igazság kimondására: a járvány után sem lesznek életképesek.
Mészáros Lőrinc szuperbankja 2023-tól már egységes bankként működik
A válság átírhatja a bankpiacot is: kérdés, hogy a kis digitális bankok üzleti modellje fenntartható-e? A nagybankok erőforrásai valószínűleg felfogják a vírus okozta veszteségeket. Az új technológiákba való befektetések mellett ők is újabb szolgáltatási területekre erősíthenek rá, például a tanácsadásra vagy a vagyonkezelésre, ezzel kompenzálva az alaptevékenységből származó bevételcsökkenést.
Fotó: Cory Woodward // Unsplash
