Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Dráguló élelmiszer, olcsóbb ruhák – továbbra is kettős képet mutatnak az inflációs számok

Továbbra is felemás képet mutatnak az inflációs számok. A fő inflációs mutató minimálisan lassult, de a változékony energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció továbbra is magas. A szolgáltatások drágulása lassult, a ruházati termékek ára pedig egyenesen csökkent.

A májust 2,2 százalékos éves áremelkedéssel zárta az infláció, havi szinten pedig 0,4 százalékkal nőttek az árak, derül ki a K&H sajtóközleményéből. A májusi 2,2 százalékos infláció éppen csak elmarad a bank várakozásaitól (2,3 százalékos mutatóra számítottak). Az üzemanyagok ára májusban nőni kezdett, de a friss inflációs adatban ez csak részben látható. Az üzemanyagok havi szinten 3,9 százalékkal drágultak, éves szinten viszont még 22 százalékos mínuszban voltak májusban, most úgy tűnik, hogy a júniusi inflációt felfelé húzzák majd.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint májusban a szolgáltatások, szeszes italok és dohányáruk a korábbinál lassabban drágultak. Az idényáras élelmiszerek (zöldségek, gyümölcsök) ára jelentősen emelkedett havi szinten.

Meglepetésnek mondható az elemző szerint, hogy a ruházati termékek ára csökkent, hiszen májusban nem szoktak leárazások lenni. A májusi adatokból látható az is, hogy a tartós fogyasztási cikkek ára is emelkedett áprilishoz képest, ami részben a gyenge forinttal magyarázható, hiszen ezek jelentős része importból származik.

Kettős arca van az inflációnak

Továbbra is kettős kép rajzolódik ki az inflációs porondon. Miközben a fő inflációs mutató a januári 4,7 százalékról májusra 2,2 százalékos szintre lassult, a trendeket pontosabban tükröző energia-, élelmiszer- és hatósági árak nélkül számolt maginfláció májusban magasban maradt, bő egy éve már a 4 százalékos szint körül tartózkodik. Németh szerint

ha a maginfláció nem lassul a következő hónapokban, nő az esélye, hogy az egyszeri, járványból adódó hatások kifutásával a fő inflációs mutató is gyorsulni kezd (azaz elindulhat a 3 százalékos szint felé).

A következő hónapokban az újraindulás tempója, a munkanélküliség alakulása, és az ezekkel összefüggésben alakuló belső kereslet határozhatja meg az inflációs trendeket. Németh szerint az éves átlagos infláció 3 százalék körül lehet, jövőre pedig hozzávetőleges 3,5 százalékra gyorsulhat. Az idei átlagos maginfláció azonban továbbra is bőven a 3 százalék feletti tartományban maradhat. 

A pontos számokat ma reggel közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Mint írják, az élelmiszerek ára 8,4 százalékkal nőtt, ezen belül

  • a párizsié, kolbászé 22,0,
  • a sertéshúsé 20,7,
  • az idényáras élelmiszereké (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 19,1,
  • a cukoré 15,0,
  • a szalámié, szárazkolbászé és sonkáé 12,6 százalékkal lett magasabb.

A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 6,7, ezen belül a dohányáruké 11,1 százalékkal emelkedett. A szolgáltatásokért 2,6 százalékkal kellett többet fizetni, ezen belül a lakásjavítás, karbantartás ára 11,7, a járműjavítás, karbantartásé pedig 9,3 százalékkal nőtt. A járműüzemanyagok ára 22,0 százalékkal csökkent.

Az elmúlt egy évben tehát az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt jelentős mértékben, de az infláció lassulásában a szolgáltatások tavalyi évnél mérsékeltebb áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.

 

“Minél messzebbre nézel hátra, annál messzebbre látsz előre.”