Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek, legalábbis azok, amelyek mernek ilyen kockázatot vállalni.
Mi történt? A vállalati hitelek fele már devizahitel, írja a Bank360. Ilyen magas arány az első Növekedési Hitelprogram (NHP) óta, vagyis 10 éve nem fordult elő. Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek, legalábbis azok, amelyek mernek ilyen kockázatot vállalni.
Egy nagy szám. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján 12 780,6 milliárd forinton tetőzött a vállalati hitelállomány június végén, a történelmi csúcsnak azonban mégsem örül a bankszektor, hiszen az idei évben tapasztalt 234 milliárdos növekedés majdnem háromnegyede a devizahitelek árfolyam-változásának volt köszönhető. A vállalati devizahitelek állománya 6297,2 milliárd forintra emelkedett. Fél év alatt mintegy 510 milliárd forintnyi friss devizahitelt folyósítottak a cégeknek, miközben a vállalati forinthiteleknél 442,2 milliárd forintos nettó törlesztés volt, vagyis ennyivel többet fizettek vissza a cégek, mint amennyit felvettek. Jelenleg már a vállalati hitelek állományának 49,3 százaléka deviza alapú.
Miért vesznek fel ilyen hitelt? Az alacsonyabb kamatok miatt, vagyis azért, mert ezek a hitelek olcsóbbak, mint a forinthitelek. A piaci alapú vállalati hitelek referenciakamata rendszerint a BUBOR, ennek értéke 2022 végén, 2023 elején már 18 százalékon tetőzött, ami megfizethetetlenné tette ezeket a forintkölcsönöket.
Meglehet, a kamatkockázat alacsonyabb deviza alapon, ezeknél a hiteleknél jelentős lehet az árfolyamkockázat, vagyis ha a forint begyengül, az emelheti a törlesztőrészletet.
2008. Erről sokaknak lehet tapasztalata, hiszen a 2008-as válságban a lakosság jelentős svájci frank alapú devizahitellel rendelkezett, az árfolyam elszállása komoly terhet jelentett számos háztartásnak. Ezeket a hiteleket végül épp a keserű tapasztalat miatt a kormány gyakorlatilag kivezette a lakossági piacról
