A 2017-es, őrületes emelkedés után a kriptopénzek piaca újabb lufival okozott örömet, vagy éppen bosszúságot befektetők millióinak: megjelent egy merőben új részterület, ami akár gyökeres változást is hozhat a pénzügyekben. Bemutatjuk, mit tartogat a Decentralized Finance, vagyis a DeFi világa.
Nem csoda, hogy egyre több figyelmet kap az újdonság, hiszen a nyár elején még kevesen tudták, mi az a DeFi, augusztusra viszont már négy milliárd dollárnyi tőke volt az eszközökben. Ez szeptemberben átlépte a tízmilliárd dollárt, majd egy bő húsz százalékos korrekció után most kezdenek újra magukhoz térni az árfolyamok. De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük meg, honnan indult ez az egész.
A Bitcoin 2009-es megjelenése után hamar érkeztek a követők, egyben kihívók, köztük a mára meghatározó szereplővé vált Ethereum, a projekt, ami a kriptopénzeken túlmutatva szabadon használható platformot kínál. Egy rendszer, ami
csináld magad eszközt ad a fejlesztők kezébe, amivel saját, vagy megbízóik ötleteit valósíthatják meg, a cél minden esetben a blokklánc előnyeit kihasználni.
Szerződés emberi tényező nélkül
De az újabb és újabb kriptopénzek, ebben az esetben úgynevezett tokenek létrehozásán túl egy másik, forradalmi lehetőséget is adott a világnak az orosz származású kanadai alapító, Vitalik Buterin. Ez nem más, mint az okosszerződések, a “ha-akkor” feltételen alapuló digitális megállapodások, amik üzleti, jogi és egyéb folyamatok sokaságát tehetik egyszerűbbé.
Vitalik Buterin // Instagram
Egy okosszerződés segítségével kivonhatjuk az emberi tényezőt az üzletmenetből, például, ha megkaptuk a járandóságunkat az ügyfelünktől, és csakis akkor, automatikusan elküldi a kért – digitális – javakat számára.
Nincsenek fennakadások, viták, legalábbis csökkenthetjük a humán faktor jelentette nehézségeket.
A blokklánc és az okosszerződések együttes használata teremtette meg a decentralizált pénzügyek világát, minden esetben közös, hogy nem igénylik központi, irányító szereplő jelenlétét, a felek közvetlen, direkt kapcsolatba kerülnek.
Hitelezés, kereskedés közvetítők nélkül
Remek példa a hitelezés, amihez az évszázadok alatt kialakult szokások szerint szükségünk van egy bankra, ami a betéteseknek kamatot ígér, a hitelfelvevőktől pedig kér, a két fél közé helyezi magát. Ezzel szemben az olyan Ethereum-alapú hitelezési platformok, mint a jelenleg 1,33 milliárd dollárt magába foglaló Aave, közvetlen kapcsolatot teremtenek hitelezők és hitelfelvevők között. Azok, akik kriptopénzzel rendelkeznek, letétbe helyezhetik azt kamat ellenében, akiknek pedig az adott tokenekre van szükségük, felvehetik kölcsönként.
A kamatszintet automatikusan határozza meg a rendszer a kereslet-kínálat függvényében. Saját kriptopénzzel is rendelkeznek, a LEND célja többek között az, hogy az Aave életében fontos döntésekben bárki részt vehessen szavazás útján, minél több tokennel rendelkezünk, annál nagyobb beleszólásunk van.
De nem a hitelezés az egyetlen példa a DeFi világából, már a kriptopénz kereskedés is elérhető decentralizált formában. Ezt kínálja többek között az egész piacot vezető Uniswap, egy decentralizált kriptopénz váltó (Decentralized Exchange – DEX). A klasszikus váltókon és tőzsdéken megszokott order book helyett úgynevezett likviditási tározók jelentik a rendszer alapját, melyek feltöltése a felhasználók feladata,
amiért jutalmat kapnak tokenek formájában.
Mi magunk hozhatunk létre váltási piactereket, bármely token és Ethereum közötti átjárást biztosítva, egy tokennek azonban csak egy piactere létezhet, ez fontos kitétel. A váltási rátát is mi határozhatjuk meg, ezt azonban a kereslet-kínálat függvényében automatikusan igazítani fogja a platform.
Kép: Thought Catalog // Unsplash
De a derivatívák is helyet kapnak a DeFi piacon, a Synthetix célja, hogy úgynevezett Synthek létrehozásával más eszközök, például nemesfémek, részvények, fiat pénzek, egyebek értékét leképezhessük és nyomon követhessük a rendszerben.
Közösségi, de nem kockázat nélkül
A klasszikus, centralizált modellek költségesebbek, hiszen jelentős infrastruktúrával, humán erőforrással kell működniük, ezzel szemben egy DeFi szolgáltatás lényegesen rugalmasabb, a működési költsége elenyésző. Egy centralizált modellben semmilyen beleszólása nincs az érintett feleknek a rendszer működésébe, egy DeFi platform a közösségre épül, kevés olyan eleme van ezeknek a rendszereknek, amit nem mi, felhasználók határozhatnánk meg.
Persze, ahogy a pénzvilágban sehol, úgy itt sem minden rózsás, a korlátlan szabadságnak megvannak a maga árnyoldalai is.
Egy hagyományos pénzügyi szolgáltató garanciákat vállal, tartalékokkal rendelkezik, ezzel szemben ha egy DeFi szolgáltatásba hiba csúszik, például egy bug formájában, akkor akár az összes pénzünket elveszíthetjük.
A DeFi egyelőre a kriptopénzek piacán belüli szolgáltatások szűk köre, azonban a technológiában rejlő lehetőségek, és a már létező rendszerek előbb vagy utóbb a mainstream pénzvilágban is érvényesülhetnek, feltéve, hogy sikerül a kötetlenség megtartása mellett a biztonsági kockázatokat kiküszöbölni.
A cikk szerzője a Kriptopénz ABC című ismeretterjesztő kötet szakmai szerkesztője, társszerzője, a Kripto Akadémia szerkesztője.
A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlenül tükrözi a Forbesét.
