Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

reborn home eon

50 négyzetméterből 80-ba? Így számolj, ha most költöznél

A magyarok életük során átlagosan mindössze háromszor költöznek új ingatlanba, ilyen alkalom lehet a családalapítás, vagy ha a család további bővülése miatt megváltoznak lakhatási igényeink, nagyobb élettérre vágyunk. Friss adatok egy tipikus költözés esetére.

A Központi Statisztikai Hivatal 2015-ös lakhatási felmérése alapján átlagosan háromszor költözünk életünk során. A lakásvásárlás mögött gyakran egy-egy nagyobb életesemény bekövetkezte áll, mint amikor egy fiatal (házas)pár az összeköltözés mellett dönt, vagy a család bővülése miatt keresnek nagyobb otthont.

Egy két- vagy akár háromtagú család számára még kényelmesen elengedő lehet egy 50 négyzetméteres, kétszobás lakás, újabb gyermek érkezése esetén viszont már inkább egy 80 négyzetméteres lakóhely kínálhat kellő életteret, amiben egy tágas nappali, még legalább egy plusz szoba, illetve akár egy nagyobb tároló és második mellékhelyiség is megtalálható.

Az OTP Ingatlanpont szakértői az OTP Lakóingatlan Értéktérkép adatai alapján megvizsgálták, milyen lakásárakra számíthatnak, akik 50 négyzetméteres ingatlant keresnek, és mekkora összegért tudnak nagyobb, 80 négyzetméteres ingatlanba költözni, ha érkezik a második gyermek.

Elmaradt a recesszió

A nemrég publikált, a NAV – még nem teljes körű – 2020-as forgalmi adatait feldolgozó OTP Lakóingatlan Értéktérkép elemzését alapul véve elmondható, hogy

a tavalyi évben elmaradt a recesszió, minden településtípus esetében magasabb árakkal szembesülhettek az érdeklődők, mint 2019-ben.

Ám továbbra sem mindegy, az ország mely régiójában keresünk új ingatlant. Egy 50 négyzetméteres ingatlanért az V. kerületben több mint 49 millió forintot is elkérhetnek, a XXIII. kerületben 80 négyzetmétert is kapni 32,8 millióért.

Egy – tágabban értelmezett – belvárosi (VI., XI., XIII., vagy VII. kerületi) 50 négyzetméteres lakásért átlagosan 35,9 és 39,6 millió forint közötti összeget kellett kifizetniük a vásárlóknak, ám az olyan népszerű és vonzó budai kerületekben, mint az I., a II. és a XII., meghaladhatta a 41 millió forintot is az ekkora alapterületű ingatlanok vételára.

Az V. kerületben – amely 2020-ban is a legdrágább budapesti kerület volt – több mint 49 millió forintba került egy 50 négyzetméteres lakás.

Ami pedig egy többgyerekes család költözését illeti, Pest kedvelt kerületeiben egy 80 négyzetméteres otthon átlagosan 55,5 és 63,4 millió forint között kelt el, a XII. kerület romantikus hegyvidékén pedig átlagosan 66 millió forintért találhatott új tulajdonosra egy ekkora ingatlan.

A peremkerületekben valamivel olcsóbb átlagáron lehetett új otthonhoz jutni: a XXIII. kerületben például egy 50 négyzetméteres ingatlan átlagosan 20,5 millió, míg egy 80 négyzetméteres 32,8 millió forintba került.

A vidéki lakásárak kezdik behozni a fővárost

A budapesti kerületek átlagára még mindig toronymagasan vezeti az ár szerinti ranglistát, de több megyeszékhely is megelőzte a főváros legolcsóbb kerületét.

Egy debreceni pár átlagosan 21,4 millió forintért juthatott egy 50 négyzetméteres lakáshoz, Székesfehérváron 21,2 millió, Veszprémben 21 millió, Győrben pedig 20,5 millió forintba került átlagosan egy ugyanekkora ingatlan. Salgótarjánban továbbra is kiugróan alacsonyak voltak az ingatlanárak, így itt átlagosan 6,7 millió forint volt egy 50 négyzetméteres lakóingatlan.

Míg a megyeszékhelyek árszintje magasabb a megyei átlagáraknál, Somogy megyében a Balaton-parti lakások befolyásolták jelentősen a megye átlagárait,

így a megyeszékhely Kaposváron már egy nagyobb család is találhatott 21,2 millió forintértért 80 négyzetméteres lakóingatlant, addig a Somogy megyei átlagot tekintve ez 35,5 millió forintba került.

Az otthon minősége felértékelődött

„Az elmúlt évben a lakóingatlanok forgalma visszaesett, de ezt nem követte az árak csökkenése. Az ingatlanárak negatív előjelű változására több tényező miatt – mint a járványhelyzet enyhülése, a munkaerőpiaci kilátások folyamatos javulása, az Otthonteremtési Program új elemeinek bejelentése, illetve a különböző év eleji hitelkedvezmények – idén sem számíthatunk” – mondta el Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Szerinte „a lakásárak emelkedése a járvánnyal is összefügg: az otthon minősége felértékelődött a tartós otthoni munkavégzés következtében.”

Oszd meg!